A legfejlettebb tőkepiaci szereplők távoznak az unióból
Az már látszik, hogy a Brexit miatt London a világ vezető pénzügyi központjaként elvesztette szerepét, de még nem tudjuk, melyik európai város lesz a City örököse. A Brexit-népszavazás óta temérdek bank és brókercég, velük együtt több százmilliárd eurónyi eszköz és napi ügylet hagyta el az angol fővárost. A New Financial kutatóintézet egy tegnap közzétett kutatásában azt valószínűsíti, hogy Frankfurtot megelőzve Párizs lehet Európa tőkepiaci központja.
Becslések szerint a Brexit-szavazás előtt Londonból irányították az uniós tőkepiac bő harmadát, többet, mint amennyit Franciaországból és Németországból együttvéve. A Brexit után az európai unió részesedése a globális tőkepiaci forgalomból 21 százalékról 14-re zuhan, ami nagyjából a kínai részesedés mérete, valamint harmada az amerikainak.
A New Financial szerint nemcsak London veszít, hanem az egész euróövezet. Az Egyesült Királyság elhagyása nemcsak a központ áthelyezését jelenti, hanem mindannak a piaci tapasztalatnak és know-how-nak való hátat fordítást, amit a City az elmúlt évtizedekben megszerzett. Az Egyesült Királyság számít Európa legfejlettebb tőkepiacának, bőven megelőzve Franciaországot és Németországot. A szigetországban a vállalati hitelállománynak például csak 55 százaléka bankhitel, a maradék 45 vállalati kötvény, ugyanez az arány az unióban most 74 a 26-hoz. A New Financial szerint hiába erőltette az Európai Bizottság a tőkepiaci uniót, a francia és a német piaci szabályozás egyelőre nem ad annyi lehetőséget a vállalati finanszírozásra, mint a brit. Emiatt az euróövezet még függőbbé válhat a küszködő euróövezeti bankrendszertől. Nem véletlen, hogy nagyjából minden olyan fejleményre, amely a hard Brexit valószínűségét csökkenti, az uniós bankindexek emelkedéssel reagálnak.
A legtöbb vállalat Frankfurtot és Párizst választotta London helyett, s egyelőre úgy tűnik, hogy a tőkepiaci ügyletek többségében, a derivatív kereskedésben, a devizapiaci vagy a kockázatitőke-ügyletek nagy részében e két város lesz az uralkodó. A New Financial elemzői szerint a tőkepiaci szektorok fontos vállalatai a francia fővárost preferálják. Egy másik tanulmány szerint az ír bankok is súlyos helyzetbe kerülnek a hard Brexit és egy esetleges brit recesszió esetén. A Scope Ratings elemzése abból indul ki, hogy Írország két legnagyobb bankja, a Bank of Ireland és az AIB nagymértékben függ az angol piactól, a becslések szerint a két bank kihelyezett hitelállományának egynegyede van az Egyesült Királyság piacán. Ráadásul a font gyengülése is érzékenyen érinti az Írországban működő hitelintézeteket. A hard Brexit és a devizaárfolyam-zuhanás érthetően az ír bankokat is megrémíti.
Az ír bankok gyengélkedése vélhetően csak ront azon a helyzeten, amelybe Írország kerülhet a rendezetlen kilépés esetén. Az ír jegybank hatástanulmánya a gazdasági teljesítmény 6 százalékos visszaesésével számol. A legsérülékenyebb ágazatok közt ott van az agrárium, a feldolgozóipar, a kiskereskedelem és a turizmus is, de meredeken zuhannának az eszközárfolyamok és a lakásárak is – a Brexit következtében meggyengülő ágazatok pedig a bankszektorra támaszkodnának, ha tudnának.
A legutóbbi banki stresszteszten, amely az említett 6 százaléknál nagyobb visszaeséssel számolt, mindkét bank átment, az érintettek azonban nem nyugodtak meg. A teszt szerint az ír bankok dúskálnak a betétekben, tehát elméletileg elegendő tartalékuk lehet, hogy a rendezetlen Brexit esetén se roppanjanak meg. A Bank of Irelandnél 80 milliárd eurónyi betét van, és csak 10 milliárd eurónyi egyéb forrás, az AIB-nél pedig a finanszírozás 75 százalékát teszi ki a betétállomány. A Scope szerint tehát a bankok a betétekre támaszkodva átvészelhetik akár a hard Brexitet is, de minél előbb át kell állniuk kiadáscsökkentő stratégiára.
