Árat emel a Dell a külső faktorok miatt

A Dell Technologies áremeléssel válaszol a tegnaptól hatályos, 5 százalékos kínai büntetővám kivetésére, termékpalettáját a notebookoktól a szerverekig átárazza – ezt Jeffrey Clarke, a Lenovo és a HP mögött a világ harmadik legnagyobb számítógépgyártójának tekinthető amerikai vállalat pénzügyi igazgatója mondta a Reutersnek, második negyedéves gyorsjelentésük ismertetését követően. A Dellnek ezúttal jól futott a szekere, az egy évvel korábbi 461 millió dolláros veszteséget 4,51 milliárd dolláros nyereséggé konvertálta az augusztus másodikával zárult három hónapban. Megteheti, hogy árat emel, nagy teljesítményű készülékeinek piaca stabil, ügyfélköre elsősorban vállalati és intézményi nagy megrendelőkből áll, akiknek nem kell elmagyarázni a drágulás okait. A Kínában gyártott szervereit is várhatóan drágábban árulja majd a helyieknek, így is visszahozva valamennyit a vámtarifa-emelés negatív hatásaiból, ami miatt nem aggódik túlzottan a Mi­chael Dell alapította vállalat. A kínai megrendelésállomány jelentős, a várakozásokat 46 százalékkal felülmúló profit és a tavalyit 2 százalékkal meghaladó, 23,37 milliárd dolláros forgalom is közrejátszott a Dell árfolyamának 9 százalékos emelkedésében.

A „kínai láz” viszont ledöntötte lábáról a ruházati ipar egyik amerikai reprezentánsát, az Abercrombie & Fitchet (A&F), amely 14 százalékos árfolyamzuhanást szenvedett el a vártnál jóval gyengébb negyedéves gyorsjelentés és a hozzáfűzött profitfigyelmeztetés után. A főként a fiatalok körében népszerű, saját üzlethálózattal rendelkező divatcég a vártnál tízmillióval kevesebb, 842 millió dolláros bevételt ért el, vesztesége részvényenként 48 centre nőtt. A cég 4-ről legfeljebb 2 százalékosra vette vissza éves forgalombővülési előrejelzését, ráadásul az amerikai deviza erősödése miatt 45 millió dolláros kiesése is keletkezik. Bevételeinek csökkenéséért a vámvita mellett a Brexitet és a hongkongi zavargásokat okolta, de elemzők szerint érdemes lenne a saját portáján körülnéznie. Az A&F annyit megtesz, hogy a gyártásából 25 százalékkal részesedő Kína részarányát jövőre 20 százalékosra csökkenti.