Az energia drágulására számíthat a régió

Az olcsó szovjet gázhoz és villanyhoz szokott ukrán lakosság az ország függetlenné válása után egyre inkább zokon vette, hogy emelkedésnek indultak az árak, és a 2014-es Euromajdan után valósággal elszabadultak. Ennek fő oka, hogy Kijev politikai okokból 2015 óta nem vásárol közvetlenül a Gazpromtól, helyette főként Lengyelországtól, részben pedig Szlovákiától, valamint Magyarországtól. Az előző politikai vezetés azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy az ország próbálja függetleníteni magát az orosz energiától, a valóságban azonban ugyanúgy orosz gázt vesznek, csak éppen drágábban, mint ha közvetlenül Moszkvának fizetnének érte.

Árkedvezményt kaphat Ukrajna

Ezen a téren is hamarosan változás állhat be. Alekszej Miller, a Gazprom első embere bejelentette: készek 25 százalékos engedményt biztosítani Ukrajnának, amennyiben felújítják a közvetlen gázszállítási szerződést.

A meglebegtetett jókora engedménynek politikai szálai is vannak. Az oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért párt az idei választások előtti kampányban azzal próbált szavazatokat szerezni, hogy képviselőik személyesen tárgyaltak Moszkvában Dmitrij Medvegyev kormányfővel és Alekszej Millerrel, ezután lehetett először hallani az ajánlatról. Most ismét megerősítették a hírt az orosz fővárosban, aminek fontos üzenete is van, hiszen szeptember 19-én az EU-val kiegészülve háromoldalú megbeszélésre kerül sor, a fő téma az év végén lejáró ukrán–orosz gáztranzit-meg­állapodás meghosszabbítása lesz. Ukrajna évente hárommilliárd dollárt keres az orosz gáztranziton. Ha Kijev vonakodna meghosszabbítani a kontraktust, az kedvezne Oroszországnak, hiszen még inkább tudná bizonyítani az Ukrajna által kifogásolt Északi Áramlat 2 tranzitútvonal fontosságát. Az EU azt szeretné, ha megnyugtató, tíz évre szóló megállapodás születne a felek között, de Kijevben csak egy évben gondolkodnak. További probléma, hogy ukrán részről pillanatnyilag nincs, aki jogosult volna egy ilyen szerződés aláírására, mivel az állami gázvállalat, a Naftogaz éppen strukturális átalakításon megy keresztül. Ennek oka, hogy az EU-val kötött energetikai megállapodások értelmében Ukrajnának külön kell bontania a gázszállításért, a gáz tárolásáért, kitermeléséért és értékesítéséért felelős üzletágakat, amelyeket eddig amolyan mamutcégként a Naftogaz kontrollált.

A gáztranzit-megállapodásnak mindenképpen hatása lesz az ukrajnai gázárakra is, amelyeket egy bonyolult rendszer alapján számláznak a lakosságnak. Idén a legdrágább áprilisban volt a gáz, amikor ezer köbméterenként 850 hrivnyát (jelenlegi árfolyamon 10 240 forint) kellett fizetni, a megelőző téli hónapokban 750 hrivnya körül alakult az ár. Május óta azonban folyamatosan csökken, augusztusban 676 hrivnya volt, de a kormány ígérete szerint a szeptemberi árszabás akár 115 hrivnyával, körülbelül 1400 forinttal is kevesebb lehet. Sőt, a gázszolgáltató most azt ajánlja, vásároljanak előre gázt a téli hónapokra, így biztosan spórolhatnak, ha esetleg menet közben nőne a tarifa.

Az áram ára az elmúlt két-három évben nem változott: 100 kilowattos fogyasztásig 90 kopijka egy kilowatt ára (109 forint), az azt meghaladó részért viszont 1,68 hrivnyát (202 forint) kell fizetni. Mihajlo Volinec energetikai szakértő szerint az árak emelkedni fognak. Ezt arra alapozza, hogy az ukrán–orosz kereskedelmi blokád miatt a hazai erőművek nem tudnak hozzájutni az olcsó donbászi szénhez, ezért kénytelenek világpiaci áron, sőt, néha még drágábban szenet vásárolni. Persze nem kizárt, hogy a kormány a népharagtól tartva mesterségesen fékezi majd az árak emelkedését. A rezsidíjak ugyanis mindig is kampánytémát biztosítottak Ukrajnában. Julija Timosenko „gázhercegnő” pártjának a rezsicsökkentés volt a legfőbb választási ígérete, de a későbbi győztes, Volodimir Zelenszkij államfő és pártja is a tarifák felülvizsgálatát ígérte.

Szerbiában fával

a legolcsóbb a fűtés

Ugyan Szerbiában olcsóbb a gáz és az áram is, mint az EU-tagállamokban, ám az alacsony életszínvonal miatt az ott élőknek így is nagy teher. A fafűtés a legolcsóbb, a keményfa, az akác, a bükk vagy a tölgy köbmétere felvágva átlagosan 6000 dinár (16 800 forint). Gázzal vagy árammal csak azok fűtenek, akiknek nincs más lehetőségük, vagy megengedhetik maguknak. A gáz ára az utóbbi években érdemben nem emelkedett, ám nincs egységes ár, a helyi gázszolgáltatók bizonyos korlátok között szabadon alakíthatják. Ha az átlagot nézzük, a gáz köbmétere általában valamivel kevesebb, mint 40 dinárba (112 forint) kerül. Egy 100 négyzetméteres háztartásban havonta mintegy 10-15 ezer dinárt tesz ki átlagosan a gázszámla, amennyiben fűtésre és főzésre is használják a gázt. A hideg téli hónapokban a gázszámla meghaladja a 20 ezer dinárt.

Az áram viszonylag olcsó Szerbiában, több felmérés szerint is a legkevesebbet fizetik érte Európában. Bonyolult elszámolási rendszer van érvényben, különféle sávok, tarifák alapján számolják el az árat, 100 kilowattóráért átlagosan 7,1 eurót, vagyis 837 dinárt (2350 forint) kell fizetni. (Összehasonlításképpen: az EU országai közül Bulgáriában a legolcsóbb az áram, ahol 100 kilowattóráért átlagosan 10,1 eurót fizetnek.) Ha kéttarifás a villanyóra (az éjjeli és a nappali áramot váltakozva számolja el) – ami a leggyakoribb azok esetében Szerbiában, akik árammal fűtenek –, a téli hónapokban a fűtési költség havonta egy 100 négyzetméteres lakhely esetében mintegy 10-12 ezer dinár.

A gáz ára csökkenhet, mivel amennyiben a munkálatok megfelelő ütemben haladnak, 2020-ra megérkezik az első gázszállítmány a Török Áramlat vezetéken keresztül Szerbiába – állítja az illetékes miniszter, Aleksandar Antic. Szerinte ezzel erősen megnövekedhet Szerbia energetikai biztonsága is. Putyin szerbiai látogatásakor több energetikai megállapodást írtak alá, ezek közül fontos az udvarnoki gáztároló kibővítésére vonatkozó, amely szerint 450 millió köbméteres kapacitásról 750 milliósra bővítik a tárhelyet. A Török Áramlat Szerbiában a bolgártól a magyar határig terjedő szakaszon épül, az ország az ebből eredő tranzitbevételekre is számít. Az orosz gázon kívül más országból is szállíthatnak majd energiahordozót a Török Áramlat gázvezetéken, az Európai Energetikai Közösség döntése értelmében az azerbajdzsáni és a romániai gáz is zöld jelzést kaphat. Az épülő gázvezeték 403 kilométer hosszan szeli át az országot, Zajecar közelében lép be Szerbiába, és Horgosnál hagyja el, Magyarország irányában. Kiépítése mintegy 1,4 milliárd euróba kerül.

Az áram ára viszont jó eséllyel emelkedni fog Szerbiában. A Nemzetközi Valutaalap már tavaly 5 százalékos áremelést javasolt, de a szerb félnek sikerült meggyőznie a washingtoni hitelezőt arról, hogy a viszonylag alacsony fizetések és az ebből eredő alacsony életszínvonal miatt ezt a lépést későbbre időzítsék.

Szlovákiában jövőre érezhetően drágulhat az áram

Jövőre érezhetően nőhet Szlovákiában a lakossági áramszolgáltatás díjszabása: megawattóránként akár 10 eurós drágulás is elképzelhető, a 2020-as lakossági díjak kiszámításánál mérvadó, idei első féléves tőzsdei ár ugyanis több mint a negyedével emelkedett. „Az euró­pai tőzsdéken az áram piaci ára az idei első fél évben 28 százalékkal nőtt, amit az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) nem hagyhat figyelmen kívül a jövő évi lakossági árak kiszámításánál. Ha ezt a növekményt teljes egészében beépítené a fogyasztói árba, a szlovákiai családok jövőre az ideinél átlagosan

7 százalékkal nagyobb összeget fizetnének az áramért” – mondta Jozef Badida, az Energie pre Vas szakportál elemzője. Az energiaszolgáltatóknak fizetett összegnek csupán a harmadát teszi ki a villanyáram, a fogyasztónak ugyanis az energiaátvitellel kapcsolatos díjakat is meg kell fizetnie, nem beszélve az állam által kiszabott legkülönfélébb illetékekről. Az állam az energiaárakon keresztül a háztartásokkal fizetteti meg a környezetbarát energiára való áttérést és a hatalmas veszteségekkel dolgozó szénbányáknak folyósított állami dotációt is. Hogy pontosan mekkora összeg szerepel majd a családok jövő évi villanyszámláin, az nagyban függ az ÚRSO döntésétől is. A háztartási villanyenergia idén januártól átlagosan 5,66 százalékkal drágult, ez jóval kisebb mértékű növekedés volt az energiaszolgáltatók által eredetileg javasolt 14 százaléknál.

A lakossági földgáz árának alakulásáról egyelőre nincs hír, az ÚRSO minden év novemberében határozza meg az új tarifákat. Idén átlagosan 6 százalékkal drágult a gáz. Szlovákia felkészült a közelgő fűtési szezonra, legalábbis ami az ország gáztartalékait illeti – derül ki a gazdasági tárca legfrissebb jelentéséből, amelyet e heti ülésén a Pellegrini-kormány is megvitatott. A gáztárolással foglalkozó szlová­kiai cégek teljes tárolási kapacitása 4,66 milliárd köbméter. A tárolókban augusztus 21-én 4,16 milliárd köbméternyi gáz volt, ez 89 százalékos töltöttség.

Az áram ára Szlovákiában

5,6

százalékkal emelkedett

az év eleje óta