Csalódottan fogadták a megállapodást

Boris Johnson kormányfő formálisan is kezdeményezte a Brexit-határidő elhalasztását, miután az alsóház szombaton úgy döntött: előbb az új kilépési megállapodás gyakorlati megvalósításához szükséges törvényeket kell elfogadni, csak utána szavaznak magáról az egyezségről. A képviselők ezzel megakadályozták, hogy időhiány miatt az Egyesült Királyság „véletlenül” megegyezés nélkül kizuhanjon az Európai Unióból október 31-én. A kormány azonban nem akar halasztást, ezért ma ismét megpróbálja jóváhagyásra az alsóház elé terjeszteni az egyezményt.

Az újabb parlamenti kudarc után Johnson telefonon beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, aki konzultálni fog a fejleményekről a tagállamok vezetőivel. Brüsszeli források szerint azonban az EU nem siet majd a válasszal, megvárják, mi történik az alsóházban, hiszen nagyrészt ettől függ az is, milyen hosszú legyen a haladék, amelyet egy újabb csúcstalálkozón kell jóváhagyni.

Bár az új kilépési megállapodást csak a múlt héten kötötték meg, hasonló forgatókönyvre is készültek számítások, így nagyjából lehet tudni, hogy milyen hatásai lehetnek a brit gazdaságra. A kormány saját tavalyi becslései szerint egy korlátozott szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val 6,7 százalékot farag le a következő 15 évben a várható GDP-növekedésből, ami 130 milliárd font kiesését jelenti. Személyekre lebontva: minden brit átlagosan 2250 fonttal lesz szegényebb 2034-re – emlékeztetett a The Guardian. A Theresa May által tárgyalt megállapodás, amely a lehető legszorosabb gazdasági kapcsolatot tűzte ki célul az EU-val, 15 év alatt csupán 2,1 százalékos veszteséggel járt volna ahhoz képest, mintha az Egyesült Királyság a blokk tagja marad. Nem elégedettek a megállapodással a gazdasági szereplők sem. Az összesen 1,1 millió embert foglalkoztató öt nagy ágazat – a repülőgép- és autógyártók, valamint a vegy-, élelmiszer- és gyógyszerpipar – érdekvédelmi szervezetei figyelmeztették a kormányt: „súlyos veszélyt jelent a versenyképességük szempontjából”, hogy az ország el szándékozik térni az uniós szabályozásoktól. A feldolgozóipari vállalatokat tömörítő Make UK azzal vádolta meg a kormányt, hogy stratégiai hibát követett el, amikor nem kérte a mindössze tizennégy hónapos átmeneti időszak meghosszabbítását. Az ágazat attól tart, hogy a megállapodás csökkenti a nyereségességüket, mivel minden kilépési forgatókönyv a gazdaság további lassulásával számol. Mark Carney, a Bank of England kormányzója is egyetért azzal, hogy ha a jelenleginél kisebb lesz a kereskedelmi forgalom az EU-val, az lassítani fogja a növekedést, de mivel a megállapodás véget vet a hosszú ideje tartó bizonytalanságnak, szerinte a várható jelentős tőkebefektetések felpörgethetik a gazdaságot.