Sereghajtó a forint a fejlődő piacokon

A régiós devizák, a forint, a zloty és a lej a legrosszabbul teljesítő fejlődő piaci devizák közt voltak szeptemberben. Pedig a legtöbb, régiónkon kívüli benchmark deviza drágult az euróval szemben a múlt hónapban, főleg az euró gyengélkedése miatt. Térségünk fizetőeszközeiben ugyan lecsapódnak az euróövezetet terhelő kockázatok a szoros gazdasági kapcsolatok miatt, de az egyes régiós államok országspecifikus tényezői is tehetnek a gyengülésről.

A lengyel zloty jegyzése az Euró-

pai Unió Bíróságának devizahitelesekről szóló, e heti ítéletére vár. A lengyel devizahitelek törlesztőrészletei a frank árfolyamküszöbének elengedése után megugrottak. A bíróság csütörtökön dönt arról, hogy a folyó árfolyamon számított részletfizetés gyakorlata jogszerű volt-e, vagy utólagosan, a szerződés idején fennálló árfolyamon kell visszaváltani a hiteleket zlotyra. Ez a becslések szerint 60 milliárd zlotys kárt okozhat a bankrendszernek, ami a szektor négyéves profitja. A Raiffeisen Bank elemzője, Dorota Strauch szerint az euró­val szembeni 4,4-es szint, amely eddig megállította a zloty gyengülését, könnyedén átszakadhat kedvezőtlen ítélet esetén. Emellett középtávon a 2,9 százalékra gyorsuló infláció és a várható minimálbér-emelés is rosszul érintheti a zlotyt.

Romániában minden adott az erős devizagyengüléshez: túlfűtött, ikerdeficites gazdaság, a toleranciasáv fölötti infláció és egy kormányválság. Ehhez képest szeptemberben jól tartotta magát a deviza. A háttérben az állhat, hogy a jegyzés nagyot esett az év elején, a kereskedők zárhatták a shortpozícióik nagy részét. A lej még így is az egyik legtúlértékeltebb deviza lehet Európában – vélekedik az UniCredit elemzője, Dan Bucsa. Több szakértő szerint a lej jegyzését csak egy technikai ellenállás, az euróval szembeni 4,78-os szint tartja, a jegybanknak pedig legkésőbb jövőre be kell avatkoznia a devizapiacon, hogy ne szabaduljon el a kurzus.

A forint a múlt héten többször is történelmi mélypontjára futott az euró ellenében, múlt pénteken a 336,3-es szintig gyengült, és a legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz szeptemberben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezután sem jelöl ki árfolyamcélt, és a piac további monetáris lazításra számít. A folyó fizetési mérlegnek a hazai deviza számára sokáig támaszt nyújtó többlete is hiányba fordult az év második felére. A fentiek miatt a forint elleni nettó shortpozíciók száma a jegybanki adatok szerint megint jócskán emelkedett szep­tember derekáig. A legtöbb szakértő szerint a trend folytatódik, nem kizárt a 340-es szint fölötti forintárfolyam sem.

A régióban a korona a kivétel. A cseh jegybank múlt heti kamatdöntő közleményét a piac héja-hangvételűként értelmezte: ugyan a monetáris kondíciók változatlanok maradtak, ketten szavaztak kamatemelésre, a korona pedig a döntés után erősödött. Elemzők szerint leginkább az árfolyam miatt nem siet a jegybank a módosítással: a deviza alig 4,5 százalékot erősödött, mióta elengedték az euróval szemben rögzített árfolyamot, pedig a jegybank ennél többet szeretne. A monetáris lazítás gyengüléssel járna, amit az intézmény el szeretne kerülni. Épp ezért a szakértők szerint legalább egy évig változatlanok lesznek a kondíciók, legfeljebb egyszer, megelőző lépésként csökkenthet jövőre a jegybank.

A becslések szerint

60

milliárd zlotys kárt okozhat a lengyel bankrendszernek a devizahitelek rendezése