A kötvénypiac diktálhat a tőzsdéknek

Egyre érzékenyebbek a részvénypiaci árfolyamok a kötvénypiaci mozgásokra az Egyesült Államokban. Ugyan a közszolgáltatók és az ingatlanszektor vállalatainak papírjai hagyományosan megérzik az adósságlevelek hozamának változását, de szeptember óta egyre többféle tőzsdei papír esetén lehet látni az összefüggést. A jelenség hátterében a piaci szereplők szerint leginkább az áll, hogy a hozaméhes kötvénykereskedők kénytelenek az adósságpapíroktól a részvények felé fordulni, és ezzel a mentalitással jobban követik a hozamok alakulását, mint a részvénykereskedők. Egy résztvevő a Financial Timesnak úgy nyilatkozott: annyi pénz áramlott egyik területről a másikra, hogy a részvények a fix hozamú eszközök helyettesítői lettek, a kötvénypiaci kockázat már részvénypiaci kockázat is, és fordítva.

Idén ősszel már többször előfordult, hogy egy kisebb kötvénypiaci eladási hullám átgyűrűzött a részvénypiacokra. Marko Kolanovic, a JPMorgan szakértője azt mondta: tömeges kereslet figyelhető meg a defenzív papírok piacán, amelyek a viszonylag fix osztalék miatt nagyban hasonlítanak a kötvényekre. A Bank of New York Mellon elemzője, Roberto Croce aggodalommal tekint a két piac közti egyre szorosabb összefüggésre, a helyzetet törékenynek nevezte. Hangsúlyozta: többéves csúcsra ért a kötvénypiaci volatilitás, miután tavaly még történelmi mélypontja közelében volt. „A börzéknek jót tesz a volatilitás, az adósságlevelek piacán ez viszont a sérülékenység jele.” A Morgan Stanley szakértője, Michael Wilson részvényelemző hozzátette: sokan összekeverik az árfolyam-emelkedést az általános bikapiaccal, átgondolatlan pozíciókkal pedig csak a sérülékenységet növelik.

A kereskedők átéltek már hasonló szituációt: tavaly év elején és ősszel is, amikor az emelkedő állampapírhozamok szinte azonnal tőzsdei eladási hullámot okoztak. Ez aztán öngerjesztővé vált, óriási kárt okozva a befektetőknek. Az őszi hullámot a piac azóta „vörös októbernek” hívja. Több elemző foglalkozik azzal, hogy visszatérhet-e az eladási hullám. A JPMorgan viszonylag optimista, vonatkozó tanulmányuk szerint a hozamok még nagyjából 1,5 százalékpontot emelkedhetnek, mielőtt a trend átgyűrűzne a részvénypiacra, így egyelőre nem látnak vészhelyzetet. Marko Kolanovic úgy véli: a hozamemelkedés még jót is tehetne egyes tőzsdei papíroknak, az alacsony árak vételi erőt teremthetnének. Hozzátette: a hedge fundok részvénypiaci kitettsége most semleges, tehát egy lejtmenet esetén nem lennének rákényszerítve a pozíciók lezárására.

Több szakértő emlékeztet azonban: a monetáris politikai hozzáállás is teljesen más idén ősszel, mint a 2018-as hullámok idején volt. Akkor a Fed még leépítette a mérlegét, és kamatemelésre készült, az Európai Központi Bank pedig leállította a kötvényvásárlási programot. Ekkor a 10 éves amerikai papír hozama 3,2 százalékig szaladt, és ezen a szinten váltott ki tőzsdei pánikot. Most viszont bőven 2 százalék alatt van, és mindkét nagy jegybank tovább lazította a monetáris kondíciókat, a 3 százalékos szint rendkívül távol van.

A Bodhi Tree Asset Management eszközkezelője, Shalin Madan sokkal pesszimistább: kevesebb rugalmasság van most beárazva a hozamokba, mint tavaly, ezért nem emelkedhetnek a tavalyi szintekre anélkül, hogy nagyobb kárt okoznának a részvénypiacon. Szerinte ha a 10 éves hozam 2 százalék fölé kúszik, az már elég erő, hogy letörje a részvénypiaci emelkedést. Shalin Madan ezért még kereskedési szoftvert is váltott, hogy jobban tudja követni részvényportfóliójában a kötvények mozgását.