Felemásak lettek az uniós GDP-adatok
Felemás GDP-növekedési adatok
érkeztek tegnap az euróövezetből és Németországból is. A német gazdaság 0,1 százalékkal növekedett negyedéves, 0,5 százalékkal pedig éves bázison, így épphogy elkerülte a technikai recessziót. Az adat pozitív meglepetés, a piaci konszenzus 0,1 százalékos zsugorodásról szólt. Az euróövezet gazdasága 0,2 százalékkal bővült negyedéves, 1,2 százalékkal éves bázison, ami egybeesik a várakozásokkal. Az euróövezeti adat második, a német pedig első becslés, a részletes statisztika a hónap második felében érkezik.
Az Eurostat adatsorai szerint Németországot a belső fogyasztás mentette meg a zsugorodástól: a második negyedévhez képest a háztartási és a kormányzati végső fogyasztás is emelkedett. A németországi import a becslés szerint a második negyedév szintjén maradt, az export viszont enyhén emelkedett, ami pozitívan járult hozzá a GDP-adathoz. A beruházási ráta vegyesen alakult: csak az építőiparban növekedett a mutató, a többi ágazatban kissé csökkent. Az adatok fogadtatása vegyes volt, a reakciót jól foglalja össze Peter Altmaier német gazdasági miniszter kommentje: „Elkerültük a technikai recessziót, de a növekedési számok attól még gyengék.” A Moody’s szakértői friss elemzésükben úgy fogalmaztak: megnyugtató, hogy nincs technikai recesszió, de a német gazdasági növekedés továbbra is renyhe marad, az üzleti hangulat pesszimista, a kereskedelmi feszültségek miatt pedig borúsak a kilátások.
A részvénypiacok enyhe eséssel reagáltak, a frankfurti DAX csaknem 0,5 százalékos mínuszban indult tegnap reggel. Az eurókötvények hozama ereszkedett, a tízéves német papír hozama egyhetes mélypontra, mínusz 33 bázispontra esett, ahogy a befektetők a legbiztonságosabb eszköz felé fordultak. A kötvénypiaci hozamcsökkenés hátterében azonban nemcsak az euróövezeti adatok, hanem a várakozás alatt alakuló japán GDP-statisztika és a vártnál rosszabb kínai ipari adatok is állhatnak. Az euró megint a dollárral szembeni 1,1-es szint alá gyengült, majd gyorsan korrigálni kezdett.
A kelet-közép-európai régió viszont továbbra is az unió leggyorsabban fejlődő térsége. A közösség leggyorsabban növekvő gazdaságai a harmadik negyedévben sorrendben: Magyarország, Lengyelország, Bulgária és Románia. A térségből csak a cseh és a szlovák GDP-adat maradt el a várakozásoktól és az átlagtól is. A régiós államok esetében hasonlók a trendek: a szűk munkaerőpiac okozta gyors béremelkedés és az uniós források beáramlása fűti a növekedést, a legtöbb államban olyan erővel, ami ellensúlyozni tudja a német ipar gyengélkedését.
A sokáig hasonló tempóban bővülő gazdaságok növekedési számai közt azonban már jókora eltérések lehetnek. Hazánk és Lengyelország megtartotta a 4–5 százalék közötti dinamikát, a román adat viszont csalódást okozott még akkor is, ha a 3 százalékos ütem erősnek számít a térségben is. A cseh gazdasági növekedés tempója viszont csaknem négyéves mélypontra csúszott, a szlovák pedig hatéves negatív rekordot döntött. Mindkét országban elsősorban az építőipar gyengélkedése húzta le a számokat, de elemzők megjegyezték azt is: látszanak már a jelei, hogy a német ipari lassulás kezd begyűrűzni a régióba. A térségben Csehország és Szlovákia a leginkább kitett a német gépjárműiparnak, az elsőnél a GDP 4,9, a másodiknál 4 százalékát adja a német hátterű autóipar.
A régiós devizapiac az adatoknak megfelelően reagált. A korona gyengült az euróval szemben, míg a lengyel zloty oldalazott. A forint enyhén visszaerősödött az kedvező statisztika láttán, a lej viszont az euróval szembeni történelmi rekordja közelébe gyengült a várakozásokat alulmúló GDP-adatok miatt. Az államkötvényhozamok estek a régióban, legjobban a cseh: a tízéves hozam 10 bázisponttal esett, a befektetők vélhetően egy új lazító periódusra számítanak.
