Jövő évre csúszik a kínai kriptovaluta indulása
Hiába ígérgette a kínai jegybank, hogy még idén elstartol az állami kriptovaluta, a jeles esemény vélhetően csak jövőre lesz esedékes, a projekt csúszását két-három hónapra becsülik. Mu Csang-csun, a jegybank digitális eszközökkel foglalkozó osztályának vezetője a nyáron még úgy nyilatkozott, hogy majdnem kész a digitális eszköz, ám ugyanő egy tegnapi konferencián csupán annyit mondott – dátum említése nélkül –, hogy a lehető legtökéletesebb állapotban indítják el a rendszert.
Mu Csang-csun azt is világossá tette, hogy nem kívánják leváltani a jüant, és nem veszi át a bankjegyek szerepét a digitális fizetőeszköz, mert a kínai vásárló ma is görcsösen ragaszkodik a készpénzhez. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az állami kriptovalutával nem kívánnak teljes kontrollt gyakorolni a fogyasztók felett, „de meg kell találni az egyensúlyt az ellenőrzött anonimitás biztosítása és az illegális cselekmények nyomon követése közt”. Nincs bizonyíték, mire is akarná használni a kormányzat a saját valutát, de az elemzők rámutatnak: Peking mindig is előszeretettel használta az állampolgárok megfigyelésére a technológiai újításokat.
Amit viszont Kína biztos szeretne, az a dollár központi szerepének gyengítése, ahogy Moszkva és Ankara is dédelget hasonló ambíciókat. Moszkva már piacra is dobta az államilag ellenőrzött kriptorubelt, amelynek célja kifejezetten a nemzetközi szankciók és fizetési rendszerek megkerülése volt. Ankara az Amerika-ellenes stratégiai partnereivel – leginkább Oroszországgal – igyekszik kidolgozni alternatív fizetési módszereket. Az államilag ellenőrzött kriptovalutával Kína elrejtheti Washington elől a neki nem tetsző ügyletek egy részét, az Amerika-ellenes csoportok támogatásának tényét vagy a kínai befolyás növelését szolgáló pénzmozgásokat is.
A kínai kriptofejlesztés hatalmas fordulatot jelez 2017-hez képest, amikor Peking hangzatos szavakkal, bűnözésre, feketekereskedelemre és anarchiára hivatkozva betiltotta a bitcoin kereskedelmét és bányászatát. A változást jól mutatja, hogy a múlt hónapban a kínai állami média már dicsérte a bitcoint, Hszi Csin-ping államfő az iparág lehetőségeinek kiaknázására buzdított, a valuta bányászata pedig szép csendben eltűnt a tiltott gazdasági cselekmények listájáról. Vélhetően a Facebook librájának megjelenése is erősítette a kormányzatban a kriptotörekvéseket.
Iparági elemzők szerint Peking már a digitális aranyláz elején tisztában volt a technológiában rejlő lehetőségekkel, csak nem akarta, hogy a saját valuta helyett más, piaci alapon működő eszközök terjedjenek el az országban. A világ első kifejezetten kriptokereskedelmi törvényét már elfogadta a kínai törvényhozás, január 1-jén lép hatályba, és az ígéret szerint elhárítja a kriptovaluta kereskedelmi használatának minden akadályát.
