Külföldön maradhat a román aranytartalék

Rostás Szabolcs, Kolozsvár | Bár nemrég még úgy tűnt, hogy a térség számos államához – köztük Magyarországhoz – hasonlóan Románia is hazaviheti külföldön tárolt aranytartalékát, ennek egyre kisebb a valószínűsége. A bukaresti sajtó a hét elején nagy teret szentelt a hírnek, amely szerint nyolc különszállítmánnyal Lengyelországba érkezett Nagy-Britanniából a varsói jegybank által hazaszállíttatott száztonnás aranytartalék, amelyet a második világháború óta őriztek Londonban. Ugyanitt, a Bank of England széfjében helyezte letétbe 2007-es európai uniós csatlakozása előtt Románia is aranykincse több mint a felét, 61 tonnát, amelynek őrzéséért évente 300 ezer lejt, 21 millió forintot fizetnek a bukaresti hatóságok.

Az aranytartalék tárolásának kérdése az elmúlt több mint egy évtizedben nem került terítékre Bukarestben, idén tavasszal azonban az akkor még hatalmon lévő szociáldemokraták (PSD) törvénytervezetet dolgoztak ki, amellyel a külföldön őrzött aranyrudak hazaszállítását kezdeményezték. Szerintük immár semmi sem indokolja a tartalék kint tartását, mivel az ország gazdasági kilátásai lényegesen jobbak, mint az EU-csatlakozás előtti időszakban, a román jegybank (BNR) pedig elég erős ahhoz, hogy maga lássa el a tárolással járó feladatokat. A PSD vezető politikusai egyébként számos európai állam, többek között Magyarország gyakorlatával érveltek a javaslatuk mellett. A kelet-európai országok közül egyébként Románia rendelkezik a legnagyobb, 104 tonnás aranytartalékkal, ami a teljes nemzetközi tartalék tizede.

A kérdés élénk vitát váltott ki a román közéletben, a bukaresti jegybank, valamint a jobbközép ellenzéki pártok ugyanis hevesen ellenezték a kezdeményezést. A BNR szerint azért is fontos, hogy Románia aranytartalékának egy része külföldön legyen, mert ez biztosíték a nemzetközi piacok számára, és növeli a román gazdaságba vetett befektetői bizalmat. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó úgy vélte: ha a teljes aranytartalékot belföldön tartanák, nem lenne értéke, hiszen nem látná el a feladatát, és senki nem hinné, hogy ők rendelkeznek felette. Ennek dacára a kétkamarás parlament megszavazta az előterjesztést, amely az aranytartalék 5 százalékára korlátozta a külföldön tárolható mennyiséget. A hazavitelt veszélyes lépésnek tartó, a nemzetközi szervezetekkel való konzultációt hiányoló akkori ellenzéki pártok kifogásait lesöpörte az asztalról az alkotmánybíróság, mondván: az intézkedés nem ütközik az alaptörvénybe. A romániai államfőválasztás most vasárnapi döntő fordulójában második mandátumát megszerző Klaus Iohannis azonban megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt, és mivel a PSD-kormány októberi megbuktatása után a jobbközép liberálisok kerültek hatalomra, a tartalék hazavitele várhatóan jó időre lekerül a napirendről.

forintnyi tárolási díjat fizet

a brit központi banknak