Macron tuti tippet ad a befektetőknek

Az utóbbi tíz év legnagyobb privatizációs ügyletére bólintott rá a francia kormány, amely feladja az állami szerencsejáték-szervező társaságban többségi részesedését, hogy a befolyó vételárból a tízmilliárd eurós keretű innovációs alapját töltse fel, illetve csökkentse az államadósságot. A piacbarát programjával választást nyerő Emmanuel Macron kezdeményezésére épp abban a vállalatban csökkentik 72-ről 20 százalékosra az állami részesedést, amely hagyományosan a legjobb adóbefizető, és az osztalékával is folyamatosan segíti a regnáló francia kormányt. A monopolhelyzetben lévő nemzeti lottótársaság, a Francaise des Jeux (FDJ) privatizációját jobbról és balról is sokan támadják, az aranytojást tojó tyúk levágása nem szokványos stratégia a költségvetési bevételek pótlására.

A kérdés azonban már eldőlt, az FDJ felkínált állami részvényeivel november 21-én kezdik meg a kereskedést a párizsi tőzsdén. Bruno Le Maire pénzügyminiszter örömmel újságolta, hogy rendkívül erős érdeklődést tapasztalnak az intézményi befektetők részéről, ami persze az ügylet kockázatmentességét tekintve nem túl nagy szám. Biztosítók, vagyonkezelők és privát bankok sora jelezte már részvételét az év legjelentősebb francia tőzsdei attrakciójában, amelynek áldásaiból persze a keményen dolgozó embereket sem hagyja ki a kormány: a részvények harmadát viszonteladókon keresztül 2 százalékos diszkonttal értékesíti, ráadásul minden tizedik FDJ-részvény után egyet ajándékba kap a kisbefektető – írja a Reuters.

Az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátás (IPO) részleteit taglaló prospektus szerint Párizs 1,7 milliárd euró körüli bevételt remél, az ársávot 16,50 és 19,90 euró között határozták meg, eszerint a vállalat piaci értéke valahol 3,15 és 3,8 milliárd euró közé eshet. Az FDJ IPO-ja minden bizonnyal lepipálja a Veralliáét, az üveggyártó októberben 888 millió eurót szedett össze a párizsi parketten, piaci értékét 3,2 milliárd euróra teszik.

A kiszáradt európai IPO-piacon tuti tippekre szomjúhozó befektetők újabb ajánlatokra számítanak a francia kormánytól, de a 2017-ben beígért privatizációs hullám, az állami vállalatokban lévő fölöslegesnek ítélt részesedések értékesítése egyelőre – finoman szólva – döcög. Macron többször ütközik kemény ellenállásba az erős és sztrájkok révén az ország megbénítására is képes szakszervezetekkel. Az eddigi legnagyobb ellenkezést a korábbi nevéről, az Aéroports de Paris-ról ADP-re rövidítő repülőtér-üzemeltetőben lévő 50,6 százalékos pakett eladási terve váltotta ki. A 8,6 milliárd euró értékű ADP privatizációja ellen online aláírásgyűjtést hirdettek, s ha a választásra jogosultak 10 százaléka, azaz 4,7 millió polgár jövő márciusig nemmel szavaz, akkor bukik a terv. A dolgozók a legtöbb esetben attól tartanak – nem is alaptalanul –, hogy a tulajdonosváltással megnyirbálják addigi gáláns szociális juttatásaikat. Az ADP iránt a repülőtéri fejlesztésekben is otthonosan mozgó építőipari óriás, a Vinci mutat lankadatlan érdeklődést.

Tárgyalási szintig jutott el az Air France-KLM-ben lévő 14,3 százalékos pakettre adott ajánlat, amelyet a szintén francia Accor Hotels tett, turisztikai partneri viszonyuk megerősítését célozva. Ezt azonban közvetetten megtorpedózta a holland állam, amely februárban jelentette be, hogy a légitársaságok szövetségében nem kívánnak alárendelt szerepet játszani, emiatt tőzsdei ügyletekkel a franciákéval azonos befolyást biztosító részvénypakettet építettek fel – Párizs tudta nélkül. Az autóiparban egyelőre sokasodnak a kérdőjelek: tavasszal a Renault-val egyenlő alapon fúziót tervező Fiat Chryslert kényszerítette visszalépésre a 15 százalékos állami pakett fedezékéből foglalkoztatási garanciákat követelő kormány, amely most, a Peugeot-Citroennel ugyanilyen alapon szövetkezni kívánó olaszok ajánlatának – 13,7 százalékos tulajdonrésze birtokában – még nem tett keresztbe.

Az FDJ eladásából

1,7

milliárd euróra számít

a Macron-kormány