Olaf Scholz kiállt a teljes bankunió mellett

Váratlan helyről kapott támogatást az euróövezeti bankunió legtöbb vitát kiváltó eleme, a közös európai betétbiztosítási rendszer. Olaf Scholz német alkancellár és pénzügyminiszter a Financial Timesban írt cikkében száll síkra amellett, hogy közös betétvédelem nélkül nincs hatékony bankunió, és szerinte az Európai Unió globális vezető szerepe múlhat azon, hogy sikerül-e a teljes euróövezeti pénzügyi szektort integrálni.

A német tárcavezető támogatja a betétvédelmi rendszert, amely százezer euróig az állami költségvetésből kártalanítja a betéteseket bankjuk csődje esetén. Korábban Németország azért ellenezte ezt a megoldást, hogy ne az adófizetőknek kelljen helytállniuk a felelőtlen bankok rizikós ügyleteiért. Ráadásul Berlin azt is hangsúlyozta, hogy csak akkor lehetnek közös betétvédelmi szabályok, ha az európai bankszektorból kivezetik vagy minimálisra csökkentik a nem teljesítő hitelek arányát. Scholz nem véletlenül jegyezte meg írásában: az ajánlata „nem kis lépés egy német pénzügyminisztertől”. Scholz ugyanakkor követeléseket is megfogalmazott, biztosítékul a bankszektor prudensebb működésére. Közös tőkekövetelményeket akar a teljes euróövezeti bankszektor számára, hogy a bankok ne tudják zsákolni a hazai államkötvényeket. A nem teljesítő hitelállomány minél előbbi leépítését vagy minimális szintre csökkentését szorgalmazza, valamint a társaságiadó-számításra és a bankok fizetésképtelenségére vonatkozó szabályok teljes, európai szintű egységesítését kéri.

A német koalíció kisebbik pártja, a szociáldemokraták ideiglenes elnökeként is funkcionáló Olaf Scholz ötlete azonban távolról sem élvezi a német kormány feltétlen támogatását. Sőt, a koalíciót vezető kereszténydemokrata CDU szóvivője teljes meglepetésnek nevezte a megjelent cikket. Kiderült az is, hogy Scholz a véleményét nem egyeztette sem a párttal, sem a kormánnyal, sem Angela Merkel kancellárral. A szóvivő mindenesetre úgy fogalmazott: a cikk és a felvetés feszültséget szülhet a kormánykoalícióban.

A kormányon kívül az erős lobbierejű német takarékpénztárak hozzáállása is kérdéses, ők hevesen ellenzik a közös betétvédelmi rendszert, és nem kívánnak részt venni rizikósabb bankok közös megmentésében. Helmut Schleweis, a német takarékpénztárak szövetségének elnöke úgy kommentálta Scholz cikkét: Európa nem mozdul előre attól, hogy megosztják a kockázatviselést. A közös betétvédelem elve nagy ellenkezést váltott ki a német pénzügyi szektorban: egyes érintettek az alkotmánybírósághoz fordultak annak megállapítására, hogy a bankunió összeegyeztethetetlen az alaptörvénnyel. A testület az idén nyáron mondta ki, hogy az EU nem terjeszkedett túl a hatáskörén a bankunióra vonatkozó szabályokkal, a rendszer szabályai pedig nem érintik az alkotmányos identitást. Attól még, hogy a szabályozás nem alkotmányellenes, Scholz ötlete elakadhat a német kormány és a pénzügyi szektor ellenállásán is.

A három pillér közül csak kettő működik

Az euróövezeti bankunió ötlete

a 2009-es válság idején merült fel. Célja a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása, a piaci széttöredezettség megszüntetése, és annak megakadályozása, hogy az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni a csődbe került bankokat. A bankuniónak három pillére van, az egységes szabálykönyv, az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus. Ebből a szanálási mechanizmus már működik, a közös felügyelet felállt, bár nem túl hatékony, az egységes szabálykönyvön belül pedig a betétvédelmi rendszer képezi évek óta viták tárgyát.