Összefogást sürget az ENSZ

C. D. | A 20. század elejétől 1,5 fokkal emelkedett a középhőmérséklet, és – az egész világéhoz hasonlóan – riasztóan gyorsan és erőteljesen melegszik Németország éghajlata – hangsúlyozta Svenja Schulze, a német szövetségi kormány környezet- és természetvédelmi minisztere tegnap. A saját adatai szerint az elmúlt 14 évben csak Németországban húszezer ember halálában játszottak közvetlenül szerepet a hőhullámok, a rendkívüli forróság. A 30 Celsius-foknál magasabb középhőmérsékletű napok évenkénti átlagos száma elérte a tízet, ez háromszorosa az ötvenes években mértnek.

A politikus azután állt a nyilvánosság elé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szakosított szerveként működő Meteorológiai Világszervezet (WMO) publikálta az éghajlatváltozást leíró legfrissebb kutatását. A tanulmány valóban riasztó számokat tartalmaz: a levegőszennyező anyagok mennyisége új rekordra ért, az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid koncentrációja a 2017-es 405,5 ppm-ről tavaly 407,8 ppm-re nőtt, azaz átlagosan ennyi szén-dioxid-molekulát tartalmaz a levegő egymillió molekulája. A jelentésben lélektaninak nevezett 400 ppm-es szintet már 2015-ben meghaladta a földi atmoszféra. Ráadásul a növekedés üteme aggasztóan gyors, meghaladja az elmúlt évtizedekben mértet a WMO szakértői szerint. Hosszabb időtávot vizsgálva még kétségbeejtőbbek az adatok, ugyanis az alapul vett iparosodás előtti évhez, 1750-hez képest 2018-ra mintegy 150 százalékkal nőtt a légkör szén-dioxid- és 260 százalékkal a metántartalma. A kutatók megjegyzik, hogy az üvegházhatású gázoknak utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt lehetett hasonló koncentrációjuk a légkörben.

Az ENSZ és a WMO a kutatás alapján készült videójában arra figyelmeztet, hogy a jelenleginél jóval célratörőbb munka, hatékony, összehangolt fellépés nélkül még pusztítóbbá válik a földi klíma, visszafordíthatatlan változások sora fenyeget. Ahhoz, hogy a végzetesnek ítélt 1,5 százalékos hőmérséklet-emelkedés ne következzen be az évszázad végéig, az eddiginél is nagyobb mértékben kell visszafogni a károsanyag-kibocsátást. „Az éghajlatváltozással szemben eddig elmaradt a kemény fellépés, emiatt a következő tíz évben átlagosan 7 százalékkal kellene mérsékelni a kibocsátást ahhoz, hogy a célok tarthatók maradjanak” – jelentette ki Inger Andersen, az ENSZ környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója. A jelentés sürgeti Kínát, hogy állítsa le a széntüzelésű erőműveket, és hangsúlyozza, hogy a G20-államok közül Ausztráliának, Brazíliának, Kanadának, Japánnak, Dél-Koreának, Dél-Afrikának és az Egyesült Államoknak a jelenleginél jóval többet kellene tennie a klímavédelemért. India, Oroszország és Törökország csaknem 15 százalékkal túlteljesítette ugyan a saját céljait, de az ENSZ szerint ez pusztán azért történhetett meg, mert eleve alacsony vállalásokat tettek.

A klímacélok eléréséhez évi

7

százalékkal kellene csökkenteni

a globális károsanyag-kibocsátást