Romlottak az európai bankok kilátásai

A Moody’s hitelminősítő a korábbi stabilról negatívra rontotta az euró­pai bankok kilátásait 2020-ra, indoklása szerint a lassuló régiós gazdasági növekedés és a laza monetáris politika következményei rontják a bankok profitabilitását és hitelállományuk minőségét. Az Egyesült Királyságban a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok gyengítik a működési feltételeket és lassítják a hitelkeresletet. Az eurózóna romló makrogazdasági környezete, valamint a kínai, amerikai és európai háromoldalú kereskedelmi feszültségek alapvetően meghatározzák a kihívásokkal teli működési környezetet.

A Moody’s az elmúlt öt év leggyengébb, 1,1 százalékos GDP-növekedésére számít idén az eurózónában, amelyet jövőre és 2021-ben is csak 1,2 százalékos, majd 1,4 százalékos élénkülés követhet. Az Európai Központi Bank ősszel újraindított gazdaságélénkítési programjának következtében a marzsok emelkedése nem várható. Vélhetően még a kisebb arányú problémás hitelállománnyal rendelkező bankok és országok pénzintézetei is emelkedő céltartalékolásra kényszerülnek majd, különösen az új IFRS 93 könyvelési szabály betartása miatt, amely szigorúbb és nagyobb költségteherrel járó ellenőrzést ír elő. Az ingatlanpiaci boom és a vállalati hitelállomány rekordmagas szintje további kockázatokat hordoz a szektor számára. A hitelminősítő nem elégedett az új szupranacionális ellenőrző testületek munkájával, és sürgeti az egységes európai betétvédelmi rendszer (EDIS) kialakításának meggyorsítását. A Moody’stól ritkán olvasható olyan nyílt kritika, mint amilyet az EDIS-t hátráltató politikai megosztottságról adott közre. Az elemzők szerint a megrekedt folyamatot az mozdítaná előre, ha az inszolvenciára vonatkozó jogszabályokat harmonizálnák a térségben, és létrejönne egy kifejezetten likviditást biztosító intézmény.

Kivételt képez a kilátás rontása alól régiónk, a kelet-közép-európai térség (CEE), ahol a bankok kilátásai stabilak, és működési környezetük várhatóan továbbra is támogató marad. Ugyanígy stabil maradt az észak-európai országok és a Független Államok Közössége pénzintézeteinek minősítése. Az északi országokban lassú lesz a gazdasági növekedés, de a környezet támogató ereje nagy valószínűséggel fennmarad. A hitelminőség és a tőkehelyzet ebben a térségben robusztus, ám az alacsony kamatkörnyezet és a megemelkedett szabályozási költségek rontják a nyereségességet.

A hitelminősítő a kelet-közép-európai régiótól is alacsony átlagos növekedési rátára számít, de a térség túlszárnyalhatja az eurózónás bővülést, és számos üzleti lehetőséget kínál a bankrendszernek. A korábban kifejezetten erős hitelállomány növekedése lassulni fog az elemzés szerint, és a most még rendkívül stabil tőke- és likviditási helyzetet is rontja majd. Ezzel egy időben a működési körülmények stabilak maradnak a régióban, a problémás hitelek aránya mérséklődik, és az alacsonyabb tartalékolási kötelezettség támogatólag hat majd a banki profitokra.

A Moody’s figyelmeztet, hogy a CEE régióhoz is hasonló negatív kilátást rendelne, ha az eurózónás növekedés még a vártnál is gyengébb lenne, mivel a térség gazdaságai az

Európai Unió ellátási láncának szerves részét képezik. Felhívja a figyelmet azokra a bankokat érintő speciális veszélyekre, amelyek a lakóingatlanok árazásának növekedésében rejlenek, és kitér a lengyelországi devizahitel-rendezés kockázataira. A kilátás pozitívra módosulna, ha a régió a vártnál magasabb növekedési rátát mutatna, ami megnövekedett hitelkeresletet hozna, miközben a hitelkihelyezés feltételei változatlanok maradnának. Ugyanígy felminősítéshez vezetne a kamatmarzsok javulása, vagy ha a pénzintézetek bevételi struktúrája szélesedne. Románia, Szlovénia és Magyarország már túl van a banki mérlegek megtisztításán, de a lakossági, valamint a kisvállalkozói és projekt-devizahitelek kihelyezési gyakorlatának megnövekedett a kockázata.