A Netflix a fő sorokon túlszárnyalta ugyan az elemzői várakozásokat a negyedik negyedévről szóló gyorsjelentésében, ám a piac által leginkább figyelt mutatóval, az észak-amerikai előfizetői tábor bővülési tempójával csalódást okozott. A profittermelés szempontjából meghatározó adat 548 ezres pluszt mutatott, szemben az elemzők által várt 589 ezerrel. Igaz, a Netflix mára kiköszörülte a csorbát, amelyet az amerikai előfizetésekben tapasztalt nyári, 123 ezres visszaesés ejtett, ilyen a cég életében korábban nem fordult elő. A hazai piacról származik stabilan a forgalom fele, az egy előfizetőre eső bevétel a negyedik negyedévben 13,22 dollár volt. Ez 17 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, és ez a tempó jócskán kilóg a Netflix többi szolgáltatási régiójában mért mínusz 1-től 9 százalékig terjedő sávból. Igaz, a nemzetközi terepen terjeszkedő Netflixnek az árpolitikáját is a piacszerzés szolgálatába kell állítania, és esetében is fontosabb az előfizetők magához láncolása, mint az azonnali profitszerzés. Az utóbbiban globálisan is jeleskedik a streampiac éllovasa, amely a decemberrel zárult három hónapban 587 millió dollár adózott profitot termelt. Ez több mint a négyszerese az egy évvel korábbinak, és egy részvényre vetítve (EPS) 1,30 dollárt tesz ki a bázisidőszak 30 centjéhez képest.
A Netflixre a konkurencia előretörése miatt nehéz év vár, ennek megfelelően konzervatívabb célkitűzéseket fogalmazott meg: a folyó negyedévre például globálisan plusz 7 millió előfizetővel számol, miközben a Wall Street 8,82 milliót vár. Azaz amit az év végén nyertek, azt vissza is adják, hiszen – átlépve a 7,17 milliós elemzői várakozáson – a negyedik negyedévben 8,83 milliós növekményt értek el.
Reed Hastings vezérigazgató friss előrejelzésében 1,66 dolláros negyedéves EPS-t és 5,73 milliárdos bevételt jelölt meg, az előbbi 46 centtel, az utóbbi 30 millió dollárral jobb a konszenzusnál. A Netflix tartalomkészítésre 15 milliárd dollárt költött tavaly, az idei büdzsé ennél csak nagyobb lehet. Elsősorban a nem angol nyelvterületek, például Ázsia és Latin-Amerika számára készítenek egyre több előfizető-vonzó sorozatot. Ezzel párhuzamosan nő a cég hosszú távú adóssága is, 14,76 milliárd dollárral nyitották az évet.
Az Egyesült Államokban tavaly novemberben debütált streamszolgáltatásával a Disney+ és az Apple TV+. Az előbbi Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon is jelen van már, míg az Apple online videotékája több mint száz országban nyitott ki. A Netflix pozícióit közvetlenül fenyegető Disney+ egy héttel előbbre hozta európai offenzíváját, és március 24-én rajtol Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban és Ausztriában. Nyártól Skandináviát és a Benelux-államokat is lefedik. A havi díj egységesen 7,76 dollár lesz, szemben a Netflix 10,51 dolláros átlagával. Igaz, az utóbbi
Európa mellett Afrika és a közel-keleti régió számait is tartalmazza. Éves előfizetés esetén a Disney+ elenged kéthavi díjat. Repertoárja egyelőre 500 filmet és 7500 sorozatepizódot foglal magában. A Disney+ novemberi repülőrajta a nyitónap tízmillió jelentkezőjével minden várakozást felülmúlt, havi 7 dolláros előfizetési díja csaknem a fele a Netflixének, és az ESPN sportcsatornákkal, valamint a Huluval kiegészített csomagajánlata sem több 13 dollárnál. A legolcsóbb az Apple TV+, amelynek tartalmai havi 5 dollárért érhetők el, ám aki a cég valamelyik telefonját vagy noteszgépét is megveszi, annak az első év ingyenes. A streamháborúba májusban újabb nagyágyú kapcsolódik be: az AT&T által felvásárolt WarnerMedia 15 dolláros díjért kínálja majd az HBO Maxot.
A Comcast kábelszolgáltatóhoz tartozó NBC Universal szolgáltatása, a Peacock is az idén lép piacra.
