Milliárdokat követelnek a csapatkivonásért

Az amerikai olajvállalatokon és fegyvergyártókon kívül nem voltak tegnap tőzsdei nyertesei a közel-keleti feszültség kiéleződésének, és tovább nőtt az olaj ára is, miután Donald Trump Irán után Irakot is büntetőintézkedésekkel fenyegette meg. (A piaci reakciókról részletek a 9. oldalon.) Az elnök dühét az váltotta ki, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok meggyilkolása miatt a bagdadi parlament nem kötelező érvényű határozatot fogadott el minden külföldi katona, köztük az 5200 fős amerikai haderőnek az országból való eltávolításáról. Az iraki szankciókhoz képest semmiségnek tűnnek majd az iráni olajipart és gazdaságot megbénítani célzó amerikai büntetőintézkedések – közölte Trump. Azt egyelőre nem tudni, mit tervez, csak annyit mondott, hogy az amerikai hadsereg nem vonul ki a közel-keleti országból, amíg Bagdad ki nem fizeti a több milliárd dollárt, amelyet Washington katonai infrastruktúrára költött.

A washingtoni külügyminisztérium jelentése szerint az Egyesült Államok Irak egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. A kétoldalú forgalom 2018-ban 13,2 milliárd dollárt tett ki, amiből 1,3 milliárd az amerikai export és 11,9 milliárd dollár az import értéke – utóbbi szinte teljes egészében kőolaj. 2019 első fél évében 565 millió dollár volt az amerikai kivitel, ami súlyos visszaesés az előző év azonos időszakában mért 692 millió dollárhoz képest. Az elmúlt tíz év alatt az amerikai magánbefektetések értéke is jócskán megnőtt a közel-keleti országban, ahol elsősorban az energia- és a védelmi iparban, az információs technológiai ágazatban, az autóiparban és a szállításban érdekelt vállalatok vannak jelen. A washingtoni kormányzat emellett 2014 óta több milliárd dolláros humanitárius segítséget is nyújtott Iraknak, többek között aknamentesítésre, valamint a menekültek ellátására.

Az Irak újjáépítésére fordított többévnyi erőfeszítés azonban elveszhet, ha a helyzet eszkalálódik

– figyelmeztetett a Deutschlandfunk rádiónak adott interjúban a német külügyminiszter, Heiko Maas. A szankciófenyegetés szerinte nem nagyon segít, az irakiakat inkább érvekkel kellene meggyőzni. A külügyminiszter közölte azt is, hogy Németország, Franciaország és Nagy-Britannia a héten dönt arról, hogyan reagálnak Irán vasárnapi bejelentésére az atomprogram folytatásáról. Teherán vasárnap közölte, hogy ezután nem teljesíti a 2015-ben kötött nukleáris megállapodásnak azokat a rendelkezéseit, amelyek az urándúsításra használt centrifugák számát, az urándúsítás mennyiségét és fokát, valamint a nukleáris kutatási-fejlesztési tevékenységet korlátozták. Az atombombához 90 százalékosra dúsított uránra van szükség, ezt a célt Irán szakértők szerint akár hónapokon belül is elérheti.

Kibertámadás lehet

a legvalószínűbb bosszú

Az amerikai vállalatoknak fel kell készülniük az esetleges iráni kibertámadásokra – figyelmeztetnek szakértők. Szerintük több okból is ez lesz a bosszúállás egyik legvalószínűbb módja Kászim Szulejmáni haláláért. „Könnyen tagadható és nehezebben nyomon követhető, mint egy rakétatámadás, ráadásul nem is veszélyezteti iráni katonák életét” – mondta a CNN-nek Steven Bellovin, a Columbia Egyetem számítógép-tudományi professzora. Irán már korábban bizonyította, hogy képes ilyesmire, hekkerei 2011 és 2013 között olyan nagy bankok internetes oldalait fagyasztották le, mint a JPMorgan Chase, a Bank of America és a Wells Fargo. Bár a Google-hoz vagy az Amazonhoz hasonló nagy technológiai vállalatok oldalait valószínűleg nem tudják feltörni, a legtöbb amerikai vállalat szakértők szerint képtelen kivédeni a támadást, és csak annyit tehet, hogy elmenti az adatokat, és gondoskodik működőképes tartalékrendszerről. | vg