Rekordra futott a kötvénykibocsátás
Világszerte kihasználták a vállalatok az ultraalacsony kamatkörnyezetet, és rekordösszegben, a Dealogic tanácsadó cég adatai szerint 2500 milliárd dollár értékben bocsátottak ki kötvényeket 2019-ben. A legtöbb elemző szerint viszont a rekordméretű adósságnövekedés érdemi kockázatot hordoz, ha pénzügyi sokk éri a piacokat, és megugranak a hozamok. A Világbank múlt héten közölte friss tanulmányát, amelyben az adósságállomány növekedését rendkívüli kockázatnak titulálta, különösen a sérülékenyebb, fejlődő piacokra nézve. Az elemzés szerint a fejlődő piacok vállalati és államadósság-állománya 55 ezermilliárd dollárra kúszott fel. A legtöbb gazdaság és számos fejlődő piaci cég azonban nem lenne képes eleget tenni a lejáratoknak, ha a hozamok váratlanul megemelkednek – figyelmeztet a Világbank.
A jelenség az amerikai piacon is aggodalmakat szül. Már a Fed is megkongatta a vészharangot amiatt, hogy a befektetésre ajánlott kategória legalsó szintjére sorolt, BBB osztályzatú cégek kötvényeit vásárolják leginkább a befektetők. Jó hír, hogy az Egyesült Államokban egyelőre mindegyik érintett vállalat fizetőképes. A Fed adatai szerint tavaly az amerikai piacon a BBB mínusz besorolású adósságpapírok kiemelkedő, 15,9 százalékos hozamot termeltek, ez még a legkockázatosabbnak tartott kötvények 14,4 százalékos átlaghozamát is meghaladta. Az amerikai piacon mindössze két vállalatnak van a legmagasabb AAA-s besorolása, a Johnson & Johnsonnak és a Microsoftnak, mindkettő adósságállománya csökkent tavaly.
A kötvényvásárlási láz ugyanakkor nem csitul. A Bank of America (BoA) friss tanulmányában rámutat, hogy a befektetésre ajánlott kategóriába sorolt amerikai vállalatok a múlt héten 69 milliárd dollár értékben bocsátottak ki adósságpapírokat, ami a második legmagasabb heti adat a statisztika történelmében. A bankház nem is palástolja örömét. Egyik portfóliómenedzsere, Mads Mikkelsen a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy csak BBB-kötvények vásárlását javasolják ügyfeleiknek. „A legtöbb cégnek akvizícióra kell a forrás, a vállalatok többségének erős cash flow-ja van, így sokkal nagyobb adósságállománnyal is megbirkóznak.” Azt azonban a BoA szakértői is elismerik, hogy kedvezőtlenebb gazdasági viszonyok közt meginoghat a rosszabb besorolású vállalati szektor.
A magyar piacon ez még nem jelent problémát. A vállalati kötvénypiac a tavalyi év derekáig tetszhalott állapotban volt, a vállalatok szinte csak a bankoktól vontak be forrást. A jegybanki adatok szerint 2018 végén a nem pénzügyi vállalatok bankhiteleinek GDP-arányos értéke meghaladta a 17 százalékot, míg a kötvényállományuk csupán 1,5 százalék körül állt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavaly tavasszal meghirdetett, idén januárban 450 milliárd forint keretösszegre emelt Növekedési kötvényprogrammal (NKP) igyekszik ezt orvosolni. A legfrissebb, novemberre vonatkozó jegybanki adatsorok azt mutatják, hogy a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok állománya november végéig mintegy 681 milliárd forintra kúszott fel, ami a kötvényprogram indulása előtti állapotokhoz képest bő 235 milliárd forintos növekedés. A piaci adatok szerint ebből 223 milliárdért felel az NKP, ebből az MNB-nél 129 milliárd forint lehet. A novemberinél frissebb statisztika még nem elérhető, de a jegybank év elején közölte: 2019 végéig mintegy 189 milliárd forintot fordított vállalati kötvényekre a programon belül.
