Sztorit csinálnak a forintból idén
Folytatódott tegnap a bő tíz napja tartó forintgyengülés, a hazai deviza az euróval szembeni 329-es szintről tegnapra egész a 335-ös keresztárfolyamig gyengült, mielőtt korrigálni kezdett volna. A forint régiós párjai is gyengélkedtek, a lej és a zloty jegyzése is esett, bár kisebb mértékben, mint a magyar fizetőeszközé. A gyengülésnek nem volt kifejezett kiváltó oka, az euróval szembeni keresztárfolyam az év eleje óta csendesen csorog lefelé. Pedig a nemzetközi kereskedési hangulat a kereskedelmi egyezmény várható aláírása miatt javul, ami a kockázatkeresés erősödésén át segíthetné a fejlődő piaci devizákat.
Néha azért esnek a régiós devizák, mert javul a kereskedési hangulat – hangsúlyozta lapunk kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. „A fejlődő piacokat is differenciálják a befektetők, ha javul a hangulat, a tőke a biztonságosabb piacokról a kockázatosabbak felé távozik.” Hazánk viszont a biztonságosabb fejlődő piacok közé tartozik. Ezt az elméletet alátámasztja, hogy a kockázatosabb országok devizái – különösen a török líra és az indiai rúpia – is drágultak tegnap, az MSCI fejlődő piaci devizaindexe is emelkedett az elmúlt egy hétben.
Török Zoltán megjegyezte, hogy a devizapiac vezető szereplői, a brókercégek és a befektetési bankok igyekeznek „sztorit csinálni” az ügyfeleiknek. Ma jelenik meg a decemberi inflációs statisztika, a piaci konszenzus szerint enyhe gyorsulás, 4,1 százalékos maginfláció várható, ám a Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra kitart az ultralaza monetáris politika mellett. „A tájékozatlanabb befektetők nincsenek tisztában az MNB kommunikációjával, a tanácsadók pedig hiteltelennek állíthatják be a jegybankot, mintha nem foglalkozna az inflációs folyamatokkal, emiatt a shortolást javasolhatják az ügyfeleknek.” Bár a külföldiek nettó pozicionáltságáról szóló legfrissebb jegybanki ábrakészlet decemberi, de a trend jól látszik: fogyatkozik a long állomány, mostanra ismét a short pozíciók kerülhettek többségbe. A piaci véleményekből is jól látszik, hogy a kereskedők bizalmatlanok a forinttal szemben: számos külföldi elemzőház és bank – mint az ING, az Erste vagy a Société Générale – szerint is a forintgyengülés lehet az idei év nagy sztorija a fejlődő piacokon.
A gyengülést támogathatták technikai tényezők is. Grébel Szabolcs, a KBC Equitas elemzője felhívta a figyelmet, hogy az év végén érdemben erősödött a keresztárfolyam, a 330-as szintnél pedig erős ellenállások voltak, ahonnan visszapattant a jegyzés, ennek utóhatását láthatjuk most. A pénzügyi feltételek sem támogatták a forintot. „A hazai jegybank a leglazább a régióban, a háromhavi bankközi kamatláb is a legalacsonyabb a térségben, tegnap 0,16 százalékon állt, a forint reálkamata az egyik legalacsonyabb a fejlődő piacokon, és ezek a tényezők szintén az árfolyamesés felé hatnak.”
Mindkét elemző egyetértett abban, hogy az idén folyamatos forintesés valószínű, sőt, akár a mostani gyengülési hullámban is láthatunk új történelmi mélypontot, különösen, ha a mai inflációs adat negatív meglepetés. Grébel Szabolcs szerint a meglepetést valószínűsíti, hogy a közel-keleti feszültségek miatt csak decemberben bő 12 százalékot erősödött az olajár, és nehéz felmérni, mennyire épült be a drágulás a hazai inflációs folyamatokba. Török Zoltán az idei első fél évben még csak 334-es forintárfolyamot vár, a másodikra viszont már 338-ast, ami feltételezi, hogy a 340-es keresztárfolyam felett is áll majd a hazai deviza az év második felében.
