Amerikai nyomásra mégsem ázsiai vállalatra bíznák a reaktorépítést

Lezárt fejezetnek tekinthető az évekkel ezelőtt a baloldali kormányok által kezdeményezett és folytatott keleti nyitás politikája Romániában. Bár nemrég még úgy tűnt, hogy az országban kínaiak fognak atomreaktort, szupervasutat és autópályát építeni, az ázsiai kapcsolat már a múlté lehet.

Virgil Popescu román gazdasági, energiaügyi és üzleti környezetért felelős miniszter bejelentése szerint a tavaly novemberben hivatalban lévő bukaresti kormány nem a legnagyobb kínai energetikai vállalattal kívánja bővíteni a cernavodai atomerőművet. „Számomra nyilvánvaló, hogy egy ilyen stratégiai beruházást NATO-partnerekkel kell megvalósítanunk” – nyilatkozta a napokban a tárcavezető, hozzátéve: a bukaresti hatóságok átértékelik az ázsiaiakkal kötött megállapodást, és még ebben az évben meghozzák a döntést az ügyben.

Románia közel tíz évvel ezelőtt látott neki a magas szintű energetikai együttműködés kiépítésének Kínával, és a tárgyalások hamar elvezettek a nukleáris energia fejlesztésének kérdéséhez. A két ország kormánya 2013-ban szándéknyilatkozatot írt alá, majd egy évvel később a China General Nuclear Power Corporation kínai vállalat kötelező érvényű ajánlatot tett le a Románia keleti felében fekvő Cernavodán működő atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítésére kiírt versenytárgyaláson. Az eredetileg tervezett öt reaktor közül a létesítményben eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. 1400 megawatt összesített teljesítményükkel az atomreaktorok Románia villamosenergia-szükségletének mintegy 20 százalékát fedezik, a 3-as és a 4-es reaktor kapacitása szintén 1400 megawatt lenne, így az atomerőmű teljesítménye megkétszereződne. Miközben az Ernst and Young által nyolc évvel ezelőtt készített megvalósíthatósági tanulmány még 6,45 milliárd eurós befektetést irányzott elő a két új atomreaktor megépítésére, a mostani becslések 8 milliárd euróra tartják a beruházás összköltségét.

Bár a korábbi egyezmények szerint a bukaresti és a pekingi kormánynak még tavaly újabb egyezményt kellett volna aláírnia az atomberuházásról, ez nem történt meg, a román szociáldemokrata kormány októberi bukásával pedig megszakadt a kínai szál. Az atomalku meghiúsulásában ugyanakkor oroszlánrésze van az Egyesült Államoknak. Miután Klaus Johannis jobbközép román elnök tavaly augusztusban megállapodást írt alá Donald Trumppal az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről, Washington Bukarest értésére adta: az ázsiaiakkal történő reaktorépíttetésen kívül azt sem nézi jó szemmel, hogy a Huawei építse ki Romániában az 5G-s távközlési hálózatot. Ezek után Johannis is változtatott álláspontján, holott az általa irányított, nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes bukaresti legfelső védelmi tanács 2016-ban még prioritásként határozta meg Románia szempontjából a kínaiakkal megvalósítandó erőműbővítést. „Számomra egyértelmű, hogy a kínaiakkal nem fog menni. Meglátjuk, milyen partnerrel fogjuk megépíttetni az új reaktorokat, és milyen finanszírozással” – közölte nemrég Ludovic Orban liberális román kormányfő. Nem véletlen, hogy megfigyelők szerint a romániai nukleárisenergia-fejlesztés terén a legnagyobb esélyük amerikai társaságoknak van.

A cernavodai atomerőmű költsége eléri a

8

milliárd eurót