Munkaerőhiánytól szenved a horvát építőipar

Hordósi Dániel, Zágráb | A főként a turizmusból élő Horvátországot a világjárvány rendkívül súlyosan érinti, a foglalások tömeges lemondása sötét nyarat vetít előre. A gazdaság más területein egyelőre békésebb a helyzet, de a beruházások lassulására is számítani lehet. Erre utal, hogy a statisztikai hivatal összesítése szerint januárban – a járványtól még függetlenül – az egy évvel korábbinál 4,9 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki. Szakértők szerint a jelenség hátterében a jelentős munkaerőhiány áll. A januárban kiadott közel ezer engedély közül 861 vonatkozott épületekre, 123 esetben pedig egyéb építmények (utak, hidak, vezetékek) építésére kértek engedélyt. A kiadott engedélyek mögött összességében valamivel több, mint 2 milliárd kunának (90 milliárd forint) megfelelő beruházás húzódik meg, ami szintén visszaesés az elmúlt évi 2,3 milliárd kunához (103,5 milliárd forint) képest. Az engedélyek többsége lakóépületekre vonatkozik, e szerint 1137 új lakás épülhet majd az országban. A hatósági hozzájárulások többségét az épületekre a városokban adták ki, míg az építményeknél a vidék vezet. Ennek oka, hogy ott több infrastrukturális beruházás is megkezdődik – írja a Hrportfolio.hr gazdasági hírportál. Az építkezések visszaszorulása mögött a munkaerőhiány állhat. Horvátországban 12 ezer bejegyzett építési vállalat mellett tízezer egyéni vállalkozó tevékenykedik az ágazatban, amely összesen 97 ezer dolgozónak nyújt megélhetést. Az iparágból azonban mintegy 15 ezer kőműves és segédmunkás hiányzik. Ennek okán az országban jelenleg szinte nincs olyan építkezés, amely terv szerint haladna, folyamatosak a csúszások.

Horvátországot sem kerülte el az egész Európára jellemző ingatlanpiaci árrobbanás. Tavaly az új építésű lakásokért átlagosan 7,5 százalékkal, a használtakért akár 20 százalékkal is többet kellett fizetni, mint 2018-ban. Magyarországgal ellentétben viszont nem a fővárosban drágultak legjobban a lakások, hanem a turisztikailag frekventált tengerparti városokban. A legdrágább Dubrovnik, ott átlagosan 4750

eurós négyzetméterenkénti árral kell számolniuk azoknak, akik használt ingatlant szeretnének, de hozzávetőlegesen ilyen árak várják a Hvar szigetén nézelődőket is. Kicsit északabbra, Splitben a lakásárak már „csak” 2800 euró körül mozognak, ami még mindig vetekszik a Budapest belvárosában tapasztalt árakkal. Érdekesség, hogy ezeken a helyeken az új és a használt ingatlanok ára közt alig van érdemi különbség. Zágrábban a budapestinél valamivel olcsóbban juthatunk lakáshoz, de itt kinyílt az olló: a használt lakóingatanok átlagos négyzetméterára kétezer euró körüli mozog, az új építésűek felára 20 százalék körüli. A magas árak hátterében részben az áll, hogy a 2008-as válság országos szinten lelassította az ingatlanfejlesztéseket, s a kereslet-kínálat csak nemrég került ismét egyensúlyba.

A szlavóniai városokban – mint Vukovár, Eszék vagy Bród – sokkal kedvezőbb áron lehet lakáshoz jutni, ám a helyiek számára még mindig drágának számítanak az ingatlanok. E településeken egy négyzetméternyi lakóterület 800-1000 eurót kóstál, fekvéstől függően. Ha a nyüzsgő városok helyett inkább vidéki környezetben szeretnénk lakni, akkor Horvátország keleti részén érdemes keresgélni, ott még mindig rendkívül olcsó az ingatlan. A Szerémségben vagy Baranya horvátországi részén akár már 10 ezer euróért is vehetünk komplett házat, de felújítandó ingatlant akár pár ezer euróért is kapunk, sőt egy 35 négyzetméteres budapesti lakás árán már egy kisebb birtok is megszerezhető. A falusi turizmus elterjedése miatt, ha mérsékelten is, de évről évre emelkednek az ottani ingatlanárak is. Mindamellett akár befektetésként is érdemes lehet arrafelé ingatlant vásárolni.

Dubrovnikban

1,6

millió forintra nőtt a lakások átlagos négyzetméterára