A kínai felvásárlásoktól tart a világ

India a hét végén szigorította a szabályokat, amelyek a külföldiek vállalatfelvásárlásait akadályozzák. A rendelkezés szerint bárki, akinek „az Indiával szárazföldi határral rendelkező” országban van a székhelye, vagy ahhoz kötődik, csak az újdelhi kormány engedélyével ruházhat be indiai cégbe. Az új szabály nem nevezi meg a kínai vállalatfelvásárlókat, de egyértelműen ellenük irányul, hiszen Pakisztánnal és Bangladessel szemben már létezett korlátozás, a többi szomszéd pedig – mint Afganisztán, Bhután, Mianmar és Nepál – aligha potenciális felvásárló.

India nem az egyedüli ország, ahol a világjárvány miatti részvényárzuhanás aggodalmakat gerjesztett, hogy a legyengült vállalatok külföldi kézbe kerülnek. Bár Kínát is megviselte a pandémia, sok helyen tartanak tőle, hogy a vállalatai kihasználhatják a külföldi alkalmakat az ellenséges tulajdonszerzésre. Indiában máris jelentős pozíciókra tettek szert az ugyanolyan népes, de gazdaságilag erősebb szomszéd egyes vállalatai, mint például az internetes szolgáltatásokban erős Tencent és az Alibaba. A kínai cégek a gyorsan növekvő indiai startupok kétharmadában rendelkeznek érdekeltséggel. Ausztráliában szintén kormányzati vizsgálathoz kötötték a külföldiek számára a legyengült hazai cégek kivásárlását.

Miközben Kína óvatosan maga mögött hagyja a járványt, Indiához hasonlóan a jelentős európai vállalatok közül is sok a pandémia­korlátozások csapásaitól tántorog. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa a múlt héten arra biztatta az unió kormányait, hogy szükség esetén maguk vegyék át a kínai felvásárlás fenyegette vállalatokat. Ez 180 fokos fordulat a járvány előtti uniós gyakorlattal szemben, amely keményen fellépett az állami beavatkozás ellen a magánszektorban. Kína említése nélkül, de óvott a külföldi cégek benyomulásától Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is. Több európai ország, köztük Olaszország és Spanyolország is tett óvintézkedéseket a külföldiek vállalatkivásárlásai ellen. Még Németország is, ahol eleven emlék, hogy 2017-ben a kínai Midea csoport 4,5 milliárd euróért megszerezte a Kuka nevű robotgyártót. Berlinben egyebek között a Daimlert, a Magyarországon is nagy üzemmel rendelkező Mercedes-Benz anyavállalatát féltették, amelyben a Zhejiang Geely Holding és a BAIC nevű kínai állami cég már 2019 végén 14,7 százalékos közös részesedéssel rendelkezett. A Daimler részvényei márciusban a 2009-es rekordalacsony szint közelébe zuhantak, és azóta sem távolodtak el nagyon tőle.

Huawei-patt Londonban

Évekkel is késleltetheti az 5G-s telekommunikációs rendszer brit bevezetését a kormánypárton belüli vita. London januárban azt irányozta elő, hogy 35 százalékban korlátozzák a kínai Huawei cég részvételét a fejlesztésben. Ezt azonban törvénybe is kéne iktatni, egy másik telekommunikációs jogszabály vitája azonban feltárta, hogy a torypárton belül nincs egyetértés a korlátozásról. Egyes képviselők elfogadnának egy alacsonyabb arányt, mások azonban engednének annak a washingtoni követelésnek, hogy a kínai céget biztonsági megfontolásokból teljes mértékben tiltsák ki az 5G-s fejlesztésből – írta a Bloomberg hírügynökség.