Devizakötvényt is bevet az ÁKK
T. G. | Alaposan átírta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az idei finanszírozási tervet. A járvány miatt módosított költségvetés következtében mintegy 1234 milliárd forinttal, 1 százalékról 2,7-re nőtt a költségvetési hiány, a lakossági állampapír-értékesítések pedig trendszerűen csökkennek, az ÁKK a korábban becsültnél 900 milliárd forinttal alacsonyabb lakossági értékesítéssel számol. Emellett beterveztek tavalyhoz képest 590 milliárd forinttal több lakossági állampapír-visszaváltást és -visszavásárlást, valamint az eredeti tervekben nem szereplő 244 milliárd forintnyi rövid devizakötvény visszavásárlásával is számolni kell az intézmény szerint.
A megnövekedett forrásigényt két fő helyről teremti elő az államadósság-kezelő: az intézményi befektetők és a devizakötvények szerepét akarja növelni a lakossági papírok háttérbe szorításával. Egyrészt 1652 milliárd forinttal több intézményi forintkötvényt bocsátanak ki az idén. Ennek fő fórumai a 3 és 5 éves kötvények heti rendszerességű aukciói, valamint a „piaci lehetőségek szerint óvatosan” növelni akarják a 10, 15 és 20 éves papírok kibocsátását.
Másrészt az ÁKK négymilliárd eurónyi devizakötvényt is piacra dob az eredetileg tervezett egymilliárd eurónyi helyett, bár egy hete Kurali Zoltán vezérigazgató még azt mondta a Reutersnek, hogy erre nem lesz szükség. Az eredeti célok és az egyéb tervek nem változnak. Az ÁKK csere- és visszavásárlási aukciók, valamint másodpiaci vásárlások lebonyolításával folytatja a forint- és a devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelését. Az euróban és jenben denominált zöldkötvények kibocsátása is terítéken van még, illetve jüanban is, ha erre adódik piaci lehetőség. Továbbra is érvényben van még az a terv, hogy 2023-ra 11 ezermilliárd forintra nőjön a lakossági állampapírok állománya. Kérdéses azonban, hogy ez összejön-e. Az ÁKK adatai szerint a lakossági állampapírok nettó állománynövekedése az első negyedévben 30 milliárd forint alatt ragadt. A hónapokon át sikerterméknek tekintett MÁP Plusz vesztett a népszerűségéből, január elejétől április derekáig csak 775 milliárd forintnyit jegyeztek a lakossági megtakarítók. Összehasonlításul: csak tavaly júniusban 1015 milliárd forintnyi papír talált gazdára. Az ÁKK az idénre már csak 3255 milliárd forintnyi bruttó kibocsátással számol az eredeti 4168 helyett, amiből még lejön a betervezett 3768 milliárd forintnyi lejárat is, ami már bő 500 milliárdos mínusz a lakossági papírok körében.
