Egyelőre nincs tér lazításra a régióban
A meghirdetett kormányintézkedések ellenére egyre több ágazat kerül mélypontra régiószerte, a gazdaságba pumpált jelentős összegek azonban megterhelik az államkasszákat, ráadásul a megtört növekedési lendület, az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség miatt hosszú kilábalás várható a környező országokban.
Óránként mintegy kilencven romániai cég áll le
Romániában továbbra is váratnak magukra a 2008-asnál is súlyosabb válságba süllyedő gazdaságot támogató konkrét intézkedések. Bár a bukaresti kormány átfogó mentőcsomag elfogadását helyezte kilátásba, ez eddig jobbára kimerült a kényszerszabadságra küldött munkavállalók bére 75 százalékának átvállalásával. Az országban 1,1 millió egyéni munkaszerződést függesztettek fel a versenyszférában a koronavírus-járvány kirobbanása óta, a legtöbbet a feldolgozóiparban és az idegenforgalomban, vendéglátóiparban. Közben a Ludovic Orban vezette kabinet fontolgatja, hogy a közalkalmazottak egy részét is kényszerszabadságra küldi, ettől az intézkedéstől mintegy 105 milliárd forintnak megfelelő megtakarítást remél. A korábban a közszféra karcsúsítását szorgalmazó Florin Citu pénzügyminiszter azonban meglepetésre nem ért egyet ezzel, ami újabb jele a liberális kormányban észlelhető ellentéteknek.
Holott éppen a pénzügyi tárca vezetője ismertette a napokban, hogy a költségvetés bevételei 1400, a kiadásai pedig 900 milliárd forintnak megfelelő összeggel csökkentek az utóbbi hetekben, ezért a büdzsé – ötezermilliárd forintnak megfelelő – deficitje az idén megközelíti a hazai össztermék 7 százalékát, a gazdaság pedig 1,9 százalékkal esik vissza. Ez nem véletlen, hiszen a gazdaság lefékezéséhez nagyban hozzájárul, hogy Romániában óránként mintegy kilencven cég függeszti fel tevékenységét, a kereskedelmi társaságok üzleti forgalma pedig 14 milliárd euróval apadt. Több mint 150 ezer természetes személy és tízezer cég kezdeményezte már bankhitele törlesztésének felfüggesztését. Borúlátók a nemzetközi pénzintézetek előrejelzései is, amelyek szerint a román gazdaság 5 százalékkal csökken az idén (a korábban jelzett 3,5 százalékos növekedés helyett), 2021-ben viszont a növekedés meghaladhatja a 4 százalékot. Bukaresti gazdasági-pénzügyi elemzők azt vetítik előre, hogy a válság nagyja a második negyedévre esik, az euró árfolyama megközelítheti a soha nem tapasztalt 5 lejes szintet, a munkanélküliség pedig a tavalyi 3,9-ről idén 10 százalék fölé ugrik.
Ukrajna IMF-hitelből fedezné
a járványügyi védekezést
Csak második nekifutásra sikerült elfogadnia az idei költségvetés módosítását az ukrán parlamentnek. A büdzsé átírását a koronavírus-fertőzés elleni védekezéssel indokolta a kijevi kormány. A megnövekedett kiadásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteléből kívánják finanszírozni, de a büdzsé hiánya így is a háromszorosára nő.
Denisz Smihal miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy az egészségügyi kiadásokat 16,4 milliárd hrivnyával (607 millió dollár) növelik. Ezenfelül a nyugdíjkasszába további 29,7 milliárd hrivnyát tesznek, egyéb szociális költségekre 19,5 milliárdot irányoznak elő. Az új koronavírus elleni küzdelemre elkülönített pénzügyi alapba 64,7 milliárd hrivnya kerül, ezt elsősorban az egészségügyi dolgozók bérkiegészítésére és orvosi felszerelések vásárlására fordítják.
A költségvetési hiány a korábbinak a háromszorosára, 298,4 milliárd hrivnyára emelkedik. A bevételi oldal 119,7 milliárddal, vagyis 11 százalékkal csökken, és 975,8 milliárd hrivnyát tesz ki, a kiadások viszont 82,4 milliárd hrivnyával, azaz 7 százalékkal nőnek, és elérik az 1266,4 milliárdot. Jelenleg 27 hrivnya egy dollár, ez az árfolyam 29,5-re romlik a pénzügyminisztérium prognózisa szerint. Teljesen leállítják a privatizációt, amely az utóbbi években úgyis csak döcögött.
A kormány úgy kalkulál, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százalékkal esik vissza, az infláció 8,7 százalékos lesz, a reálbérek 0,3 százalékkal csökkennek. A pénzügyi szakértők azonban rosszabb forgatókönyvekkel számolnak. Olekszandr Ohrimenko kijevi közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy már 2019 őszétől folyamatos mínuszban van a költségvetés egyenlege, és a helyzet január óta csak rosszabbodott. Az év első hónapjában 24,5 százalékos volt a költségvetés GDP-arányos hiánya, februárban ez 6,3 százalékra mérséklődött, márciusban viszont ismét 10 százalék fölé ugrott. Az egyetlen megoldást a kormány a külső hitelek felvételében látja, ami az idézett szakértő szerint beláthatatlan következményekhez vezethet. Kijev az idén ötmilliárd dolláros hitelre számít az IMF-től, júniusig kétmilliárd dollárt szeretne kapni.
Optimista a szerb kormány
Az IMF becslése szerint a koronavírus-járvány miatt a gazdasági visszaesés 3 százalék körüli lesz Szerbiában. A hírt nem csekély optimizmussal jelentette be az államelnök, és a különféle elemzésekben is idézik a lapok hasábjain. Sok esetben úgy értékelik ezt, hogy más országokkal ellentétben ez valójában egyfajta növekedésnek számít, és az ország Magyarországgal együtt dobogós helyezés várományosa az idei növekedés tekintetében. A kelet-közép-európai országok esetében ugyanis a valutaalap 5 százalék körüli, a fejlettebbek esetében 6-9 százalékos visszaesést jósol. Az IMF azt ígérte, segít Szerbiának a kilábalásban, ezért máris arról beszélnek, hogy kamatmentes vagy minimális kamatozású hitelt vehet fel Belgrád a valutaalaptól.
A kormány több pontból álló válságkezelő tervvel állt elő, s a megvalósítását már meg is kezdték. Sinisa Mali pénzügyminiszter felszólította a vállalkozókat, hogy jelentkezzenek a gazdasági intézkedéseket tartalmazó, 5,1 milliárd euró értékű programra. A támogatásokra vállalkozók, átalányadózó és mezőgazdasági vállalkozók, mikro-, kis- és középvállalkozók, továbbá olyan egyéni vállalkozók is jelentkezhetnek, akiknek nincsenek foglalkoztatottjaik. A márciusi minimálbér 50 százalékát kaphatják meg azok után a foglalkoztatottak után, akik ugyan alkalmazásban maradtak, de kényszerszabadságra küldték őket.
Az állami gazdasági intézkedések közül az egyik legjelentősebb a likviditás fenntartását szolgáló hitel. A mikro-, kis- és középvállalkozások a fejlesztési alaptól hitelt vehetnek fel. Egyéves türelmi idő után, három éven keresztül törleszthetnek a vállalkozók 1 százalékos kamat mellett. A gazdasági társaságok legfeljebb egymillió dinárt, a mikrovállalkozások 10 milliót, a kisvállalatok 40 milliót, a középvállalatok pedig 120 millió dinár kölcsönt kérhetnek.
Egy másik kormányintézkedés értelmében rendelkezésre áll még 1,5 milliárd euró értékben banki hitel is. Annak 80 százalékáért az állam vállal garanciát. Ezek a hitelek is három évre szólnak, 12 hónapos türelmi idővel, de 3,5 százalékos kamattal. A pénzügyminisztérium feltételhez köti a kedvező hitelek folyósítását. A fejlesztési alapból csak azok kérhetnek kölcsönt, akik március 15. óta az alkalmazottjaik kevesebb mint 10 százalékát bocsátották el, és a hitel felvételekor kötelezettséget vállalnak, hogy az elkövetkező három évben nem csökkentik a foglalkoztatottak számát. A helyzetet súlyosbítja, hogy megközelítőleg 400 ezer ember tért vissza Szerbiába, akiknek a többsége külföldön az építőiparban vagy a vendéglátóiparban dolgozott.
Újabb mentőcsomagot
készít Zágráb
Horvátországban a koronavírus-járvány következtében az elmúlt egy hónapban mintegy 30 ezer új munkanélkülit regisztráltak, noha az ország kormánya jelentős támogatásokkal ösztönzi a munkáltatókat az alkalmazottak megtartására. Az államvezetés úgy próbálja elkerülni a tömeges elbocsátásokat, hogy 4 ezer koronás fizetést (185 ezer forint) biztosít azon cégek alkalmazottainak, amelyek a járvány miatt jelentős bevételkiesést szenvedtek. A lehetőséggel eddig 96 ezer vállalat élt, összesen 560 ezer alkalmazott bérköltségeit vállalta át a kormány. A munkaügyi hivatal szakemberei úgy vélik, hogy a munkanélküliség átmeneti probléma, mert a horvát gazdaságban a válság előtt munkaerőhiány volt. A legtöbb dolgozó a mezőgazdaságból és az építőiparból hiányzik, de nagy az igény a szakképzett munkaerőre is.
A pesszimista közhangulat befolyással van az emberek pénzköltési szokásaira is. Ez jól észrevehető volt a húsvéti ünnepeket hagyományosan megelőző bevásárlási láz elmaradásán. A horvát boltok forgalma 14 százalékkal esett vissza éves összevetésben. A legnagyobb veszteség azonban a kis zöldség- és gyümölcstermelőket éri, akik eddig a városi piacokon kínálták portékáikat. A piacterek sokáig zárva voltak, és most is csak korlátozottan tartanak nyitva, ezért több ezer őstermelő terménye veszett kárba. A kormány a következő hetekben egy újabb mentőcsomaggal készül a mezőgazdászok és a magánszállások megsegítésére. Ez azért is fontos, mert az országos turisztikai hivatal szerint ha lecsillapodik is a járvány, nem valószínű, hogy olyan tömegesen érkeznek majd a turisták az országba, mint korábban. Leginkább a belföldi turistákra számítanak, őket különböző üdülési utalványokkal igyekszik majd utazásra bírni a turisztikai minisztérium, ám a részletek egyelőre ismeretlenek. A turistaszezon elmaradása és az országban bevezetett korlátozások miatt az IMF az idén mintegy 9-10 százalékos GDP-csökkenést prognosztizál Horvátország számára.
Kijev még idén legalább
5
milliárd dollárt remél
a valutaalaptól
