Megsínylik a plázák a leállást
Máris a csőd szélére kerültek a bevásárlóközpontok és a kiskereskedelmi cégek a járványügyi helyzet okozta kényszerszünet miatt Romániában, ráadásul ennek az ágazatnak a szereplői még nem látják a válság végét. A bukaresti kormány március végén döntött úgy, hogy az új típusú koronavírus-járvány miatt meghatározatlan ideig felfüggeszti a kereskedelmi egységek tevékenységét is a plázák területén, ahol azóta kizárólag az élelmiszerboltok, gyógyszertárak, állatgyógyászati patikák, valamint a vegytisztítók működhetnek. A forgalom ugyanakkor ezekben a kereskedelmi központokban rögtön a pandémia beköszönte után megcsappant például a ruházati, elektronikai vagy a háztartási cikkeknél.
A krízis előszelébe került kiskereskedelmi munkáltatók már korábban azzal a kéréssel fordultak a román kormányhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotra hivatkozva rendelje el ezeknek az üzleteknek a bezárását, hogy ezáltal állami támogatásban részesülhessenek, felfüggeszthessék alkalmazottaik munkaszerződését, és a zárva tartás idejére ne kelljen bérleti díjat fizetniük a pláza üzemeltetőinek. A bezárás megtörtént, az éttermek, üzletek és más boltok alkalmazottai kényszerszabadságra kerültek – Romániában összesen több mint egymillió munkavállalót érint a megszorító intézkedés –, bérük 75 százalékát az állam fedezi. De csak május 15-ig, amikor a tervek szerint az országban visszavonják a kijárási tilalmat magában foglaló sürgősségi állapotot. Várhatóan újranyithatnak például a szállodák, ellenben az éttermek és a plázák még jó ideig zárva tartanak.
Pénzügyi adatok szerint csupán két hónap alatt százmillió euróra rúgott a Romániában működő 65 pláza vesztesége a be nem folyt bérleti díjak miatt. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2018-ban 570 millió euró folyt be a plázák üzemeltetőihez a különböző kereskedelmi egységektől. A működő szupermarketek, gyógyszertárak és más üzletek ugyanis a bevásárlóközpontokban működő, mintegy kilencezer bolt összfelületének csak a 23 százalékát fedik le, de még ekkora arányban sem járulnak hozzá a bevételhez, mivel kedvezményes bérleti díjat fizetnek. A legnagyobb bért a divatáruüzletek fizetik, amelyeknek a többi bezárt bolttal együtt mintegy húszmillió euróra rúgnak a veszteségei naponta. „A megoldást abban látjuk, ha valós párbeszéd és együttműködés jön létre az ágazat valamennyi szereplője, a bankok, a kiskereskedők, a plázaüzemeltetők és az állami intézmények között” – vélekedik Bogdan Marcu, a Cushman & Wakefield Echinox ingatlanpiaci tanácsadó elemzője.
