A tolnai borágazat és ipar megsínyli a járványt
A népességarányos beruházásokat tekintve az egyik legerősebb megye volt tavaly Tolna, és nettó átlagbérben is jól állnak. Ez az atomerőműnek köszönhető, vagy más szektorok is beindultak a járvány előtt?
Más ágazatok is fejlesztenek. Az ipari parkok kezdenek megtelni, fontos beruházások indultak el. Nem csak külföldiek, hazai kis- és középvállalkozások is. A gépjárműalkatrész-gyártásban jöttek létre új kapacitások: például autók belső bőrbevonata és kábelezése készül Tolnában. De fejlődnek a szolgáltatások és a feldolgozóipar is. Ez a fejlődés torpant meg a járvány miatt. Remélem, legalább június közepétől újraindulhat az élet. Egyes cégek leálltak, vagy szabadságra, távmunkára küldtek dolgozókat. Erős a visszaesés a turizmusban, a vendéglátásban, a kereskedelem egy részében és a szolgáltatásokban. Sok mikrovállalkozás került nehéz helyzetbe a kozmetikustól a műkörömkészítőig.
Nő a munkanélküliség? Ebben Tolna a viszonylag magas keresetek ellenére közepes helyet foglal el, a foglalkoztatottsági ráta pedig inkább alacsony.
A rövidített munkaidő lehetőségének megteremtése jó lépés, esélyt ad a cégeknek megőrizni az alkalmazottakat. Áprilisban már voltak leépítések, de ahogy elkezdtek jönni a kormányzati intézkedések, ez érzésem szerint megállt, és májusra stabilizálódhat a helyzet. Kell is, vannak súlyosan érintettek, ami további kiigazításokat tehet szükségessé a gazdaságban.
Tolnáról sokaknak a bor jut
az eszükbe. Ebben az ágazatban van fennakadás?
A bor értékesítése a vendéglátással, turizmussal kapcsolódik össze, éttermekkel, panziókkal, és a szolgáltatások természetesen visszaestek. A szektor bevételében 30 százalék körüli lehet a zuhanás. Ez természetesen nem érinti a szőlőmunkákat, ezeknek folytatódniuk kell. Őszre remélhetőleg rendeződik a helyzet. A kiesés nem kevés, de ha idén nem is, jövőre talán behozható.
Az alacsony foglalkoztatási arányból arra lehet következtetni, hogy egyenetlen a megye fejlettsége. Vannak visszamaradó régiók, ahol javítani kell?
Mint másutt is az országban, igen. Az (észak–dél irányú) 6-os főút és a párhuzamos Duna-tengely mentén magasabb a termelés és több a vállalkozás. Belső-Tolna kevésbé fejlett, Tamási és Dombóvár, főleg az utóbbi környékén vannak még gondok. De összességében nagy az igény szakmunkásokra. A feldolgozóiparba még Baranya déli részéből is szállítanak munkásokat. A mezőgazdaság erős, stabil és jó jövedelmet kínál, hála a rendkívül jó tolnai földeknek. Erre a szektorra és az élelmiszer-feldolgozásra, a borászatra építhetünk.
Az atomerőmű-beruházásnak van erős hatása?
Nagyon nagy lökést fog adni a helyi gazdaságnak. Iszonyatos mértékű volumenről van szó. Az építkezési fázis már a tervezőasztalon van, és óriási fejlődést hoz majd. Fejlett infrastruktúrára és ellátásra lesz szükség hozzá. Paks és körzete gyorsan fejlődik, és megépülhet az új Duna-híd, amely Kalocsával köt össze. Ez is kell a beruházáshoz, hiszen minden bizonnyal szükség lesz munkaerőre a Duna túloldaláról is. A kereskedelemre, a vendéglátásra, az élelmiszeriparra mindez hatással lesz, és közben folytatódik a betelepülés az ipari parkokba is: 2020 vége és 2021 nagy fejlődést hozhat a megyében.
Nagyot üt a szekszárdi borvidéken is a vírus
Határozottan érzékelhető a járvány hatása – mondta Vesztergombi Csaba, aki egy évi 100-150 millió forint nettó árbevételű, Szekszárdon közepesnek számító pincészet tulajdonosa. Az eladásaik jó részét, mint mások is, kiskereskedelmi üzletekben bonyolítják le, és ezeknek a forgalma szinte a nullára esett vissza, ahogy az éttermeké és a szálláshelyeké is. Nagyáruházakban is árulják a boraikat, de a járvány szerencsétlen pillanatban érkezett, amikor épp elfogytak a polcokról. A mérleget egyelőre az egyensúlyozza ki, hogy pont a karanténintézkedések bevezetése előtt volt egy nagy volumenű szállításuk Svédországba a borászatoknak. A munka folyik, és igyekeznek megtartani a munkaerőt. „A szőlőt ápolni kell, mennek a telepítések, a bort fejteni és palackozni kell” – mondta a borász. Épp a 2017-es nagy évjárat prémiumborai kerülhetnek most üvegbe, de nem a megszokott palackokba: az üveggyártók jó része olasz, és onnan egyelőre nem lehet szállítani. „A rosszban a jó, hogy halogattuk az online értékesítés fejlesztését, de most rávisz a kényszerűség.” Ezen a piacon most „nagy a zaj”, hiszen mindenki ezzel próbálkozik. „Sokkal nagyobb erő van a már kialakult személyes kapcsolatokban: ők már csak azért is vásárolnak, hogy segítsenek a borászatnak” – tette hozzá Vesztergombi Csaba.
