A LATAM Airlines csoport két héttel húzta tovább, mint legfőbb piaci versenytársa, az Avianca, így immár Latin-Amerika mindkét vezető légitársasága a csődvédelem előnyeit „élvezheti”, és gőzerővel dolgozhat kilábalási programjának végrehajtásán. A koronavírus-járvány miatt leállt légi forgalom és a kieső bevételek miatt fizetésképtelenné vált LATAM csoport chilei, ecuadori, kolumbiai, perui és észak-amerikai érdekeltségei az illetékes New York-i csődbíróságon tegnap hivatalosan is beadták kérelmüket, ami azonban az argentin, a brazil és a paraguayi leányvállalatukat nem érinti. A cégcsoport legnagyobb részvényese az amerikai Delta Air Lines, amely tavaly 1,9 milliárd dollárért vásárolt 20 százalékos részesedést, és maga is a washingtoni segélyprogramokra szorul. Ők egyelőre kötelezettséget nem vállaltak, viszont a LATAM helyzete így sem reménytelen, ígéretet kapott, hogy a többi nagy tulajdonos, a Cueto és az Amaro család, valamint a Qatar Airways 900 millió dolláros mentőcsomagot állít össze számára, hogy újraszervezhesse tevékenységét. Ehhez a kasszában még megmaradt 1,3 milliárd dollárt is fel tudják használni. Emellett a brazil kormány is tárgyal már a céggel arról, hogy a meglebegtetett 367 millió dolláros támogatással mennyire tudnák garantálni a helyi légi közlekedés folyamatosságát. Chile viszont már jelezte, nem ad pénzt a LATAM-nak.
Roberto Alvo vezérigazgató szerint minden lehetőséget megvizsgáltak, de a tartozások törlesztésének felfüggesztésével járó csődvédelem maradt az egyetlen járható út. A 7,6 milliárd dolláros adósságállományt felhalmozó LATAM utasai nem sokat érezhetnek meg a csődhelyzetből, a járatok csonka menetrend szerint repülnek, a foglalások érvényesek maradnak, a teherszállítási üzletág is zavartalanul üzemel. A chilei LAN és a brazil TAM 2012-es fúziójából létrejött, negyvenezer embert foglalkoztató LATAM az utóbbi négy évben nyereséges volt, összesen 700 millió dollár profitot termelt, s épp az kifizetését tervezte, amikor beütött a koronavírus-járvány. Vele szemben a bogotái székhelyű, húszezer alkalmazottal dolgozó Avianca masszívan veszteséges volt, tartozásai a fizetésképtelenség bejelentésekor 7,3 milliárd dollárra rúgtak, s a kolumbiai kormány sem sietett a segítségére. Ott is egy amerikai légitársaság, a United futhat a pénze után: 700 millió dolláros befektetését sirathatja.
A Lufthansánál viszont volt mit ünnepelni, miután hétfőn Berlin 9 milliárd euróval betársult, igaz, átmeneti időre, 2023 végéig, amíg rendeződik a legnagyobb európai hagyományos légitársaság sorsa. Az állami pénz fejében 20 százaléknyi „csendes”, azaz a lényegi üzemeltetési ügyekbe beleszólást nem biztosító részvénypakett jár, viszont tulajdonosváltás esetén vétójogot biztosít a kormánynak. Olaf Scholz pénzügyminiszter szerint befektetésükből minimális haszonnal szállhatnak majd ki, de a lényeg, hogy átmenetileg kisegítsenek egy amúgy prosperáló német óriásvállalatot. Az árfolyam a bejelentés óta 12 százalékot erősödött.
A németek fapados riválisa, a Ryanair vezére, Michael O’Leary már bejelentette, hogy Brüsszelben megtámadják a berlini döntést, mert az egyértelműen versenytorzító támogatásnak számít, s azzal jár, hogy a Lufthansa csoport egyes tagjai az önköltség alatti áraikkal kiszoríthatják a konkurenciát az uniós piacról.
