Fokozatosan lazítanak a szomszédok

Látványosan megugrik idén a költségvetési hiány minden szomszédos országban, ahogy a járvány miatt lebénult gazdaságokba hatalmas összegeket pumpálnak a kormányok a károk enyhítésére. A jövő azonban homályba vész, hiszen gyors visszapattanásra nincs garancia, sokan pedig a járvány második hullámától tartanak.

Elszáll a hiány Romániában

Romániában még várat magára a gazdasági élet beindulása, bizonyos ágazatok tevékenysége újrakezdésének időpontja egyelőre bizonytalan. Noha a koronavírus-járvány miatt március közepén kihirdetett szükségállapotot péntektől feloldották, csak a településeken belül szűnt meg a kijárási tilalom. Továbbra is zárva maradnak az éttermek, kávézók, a szállodák május 15-től turistákat nem, csupán szolgálati úton lévő vendégeket fogadhatnak. Csak a fodrászatok, szépségszalonok, múzeumok, valamint azok a városi bevásárlóközpontok nyithatnak ki, amelyek 15 ezer négyzetméternél kisebb területen működnek, és a beltereikben 500 négyzetméternél kisebb kereskedelmi egységek működnek.

Az országban már közel két hónapja több mint egymillió munkavállaló van kényszerszabadságon, de az állam a bérük 75 százalékát a rendkívüli állapot lejárta után már nem folyósítja. Bár Ludovic Orban miniszterelnök előrebocsátotta, hogy a kormány bizonyos összeggel támogathatja a munkahelyükre visszatérő dolgozókat, konkrétum egyelőre nincs. A napokban Klaus Iohannis államfő egyeztetett ugyan a kormány és a jegybank vezetőivel egy gazdaságmentő csomagról, részletek erről sem derültek ki. A bukaresti kabinet részleges adókedvezményt és -amnesztiát hirdetett a cégek és az egyéni vállalkozók számára, az ebből remélt 140 milliárd forintnak megfelelő többletbevétel azonban csak csepp a tengerben. A román államháztartási hiány az idén várhatóan eléri a hazai össztermék 6,7 százalékát, meghaladva a korábban tervezett 3,6 százalékot, sőt az Európai Bizottság ennél is nagyobb, 9,2 százalékos deficitet jósol, jövőre pedig 11,4 százalékot. Nem jó előjel az sem, hogy várhatóan áremelkedés-spirált von maga után, hogy a mezőgazdaságot súlyos aszály sújtja. Számos élelmiszeripari termék máris megdrágult: áprilisban az élelmiszerek ára 5,72 százalékkal emelkedett éves összevetésben.

Hosszú karanténra készül

Ukrajna

A Kijev által március 12-én életbe léptetett szigorú karantén május 22-ig tart, de bizonyosan meghosszabbítják majd. Sőt, a miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy ameddig nem lesz elérhető a Covid–19 elleni védőoltás, a korlátozások életben maradnak.

Ukrajnában a környező országokhoz képest sokkal drákóibb intézkedésekkel járt a veszélyhelyzet kihirdetése, például totálisan leállt a tömegközlekedés. Május 11-ig csupán az élelmiszerboltok, a patikák és a töltőállomások lehettek nyitva. Az emberek 60-70 százaléka munka és többnyire kereset nélkül maradt. Két hónap alatt 200 ezerrel nőtt a hivatalosan regisztrált állástalanok száma, összesen pedig megközelítette a félmilliót.

Az ország gazdasága több sebből vérzik. A költségvetés módosításával létrehoztak ugyan egy koronavírus elleni alapot, de az inkább csak a védekezésre fókuszál. Átfogó gazdaságélénkítő programot nem dolgozott ki a kormány, csupán néhány vállalkozói réteg kapott átmeneti adókedvezményt. A vállalkozókat ideiglenesen felmentették a szociális járulékok fizetése alól, de csak azokat, akiknek nincsenek alkalmazottjaik. Ha például családi vállalkozásról van szó, s ketten dolgoznak benne, nem jár semmilyen kedvezmény. A nemzeti bank hitelmoratóriumot hirdetett, de a gyakorlatban az csak nagyon kevés adósra vonatkozik, és az igénybevétele is nehézkes, ami elijeszti azt a szűk kört is, amely jogosult lenne rá.

A magyar turistákban bízik

Horvátország

A turisztikai előszezon elmaradása és a szolgáltató szektor másfél hónapig tartó leállása jelentős gazdasági visszaesést hozott Horvátországban. Az élet ugyan fokozatosan visszaáll a megszokott kerékvágásba, ám az elemzők így is legalább 5-6 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak, mivel a nyári üdülési szezon is várhatóan csupán tartaléküzemmódban fog működni. A horvát kormány a járvány kirobbanásakor még közel 10 százalékos visszaesést prognosztizált, ám időközben az optimálisabb forgatókönyv szerint zajlottak az események, hiszen a vírust sikerült kordában tartani. A visszapattanás feltétele ugyanakkor a turizmus beindulása, amelyet egy esetleges őszi járványhullám derékba törhet. A járványt jól kezelő horvát kormány népszerűsége nagyon megnőtt, ezért a helyzetet kihasználva az ország minden bizonnyal előrehozott választás előtt áll, amelyre előreláthatóan júliusban kerülhet sor. A regnáló hatalom a népszerűsége növelésének érdekében egyre több szigorítást töröl el, ami a gazdaságra is jó hatással van. Az egyik ilyen döntés értelmében szinte teljesen átjárhatóvá tették az országhatárokat, amivel a turistákat szeretnék minél nagyobb tömegben magukhoz csalogatni. Ezzel párhuzamosan internetes kampányt indított a helyi turisztikai hivatal a környező országokban, amellyel azokat a turistákat szeretnék utazásra bírni, akik számára közúton elérhető az Adria. Ebben a projektben kiemelt szerepet kap Magyarország is. Tavaly közel 650 ezer honfitársunk nyaralt a horvát tengerparton.

Vasárnapi boltzár lehet

a koronavírus-járvány

utó­hatása Szlovákiában

Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában rendkívül alacsony, alig 1500 az új koronavírusban megbetegedettek száma, az elhunytaké pedig 30 alatt mozog, ezért nem véletlen, hogy az ország jövő szerdán az újranyitás utolsó, negyedik fázisába lép. Kérdéses, hogy kinyithatnak-e a nagyobb üzletközpontok (a 35 boltosnál kisebb plázák már működhetnek), illetve hétfőn születik döntés arról, hogy június 1-jétől kinyitnak-e az óvodák és az iskolák – az utóbbi kategóriában pozitív döntés esetén sem lesz kötelező a gyerekek iskolába küldése. Az ipar motorjai, az autógyárak közül a pozsonyi Volkswagen, a zsolnai KIA Motors már több mint egy hete üzemel, a nagyszombati Peugeot-Citroenben most kedden vették fel a munkát egyelőre egy műszakban, a nyitrai Jaguar Land Rover jövő héten kezd.

Ami a határok megnyitását illeti, Igor Matovic kormányfő jelezte, hogy a cseh féllel már intenzív tárgyalások folynak e témában, azonban pontos határidő még nincs. Emellett Magyarország és Ausztria jöhet szóba. A járvány egyik nem várt hatásaként Szlovákiában miniszteri szinten felmerült a boltok vasárnapi zárva tartásának kérdése. Március közepe óta ugyanis vasárnap nem működnek az üzletek, jelenleg tárgyalások folynak a kiskereskedelmi üzletláncok szövetségeivel, hogy maradjon-e a vasárnap pihenőnap.

Az ország gazdaságát alapjaiban rázta meg a járvány. A Fitch Ratings egy hete leminősítette Szlovákiát, A pluszról A-ra rontotta az osztályzatát, mivel előrejelzése szerint a szlovák hazai össztermék 2020-ban 10 százalékkal zuhan, az államháztartási hiány pedig elérheti a GDP-hez viszonyított 7,7 százalékot. A Szlovák Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett felmérése szerint az ország ipari termelése márciusban az egy évvel korábbihoz képest 19,6 százalékkal esett vissza. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint a tömeges elbocsátások során már márciusban és áprilisban is nagyjából 5 ezer ember veszítette el a munkáját, emellett várható, hogy idén gyakorlatilag leáll a bérnövekedés, miközben az elmúlt években 5-6 százalékos ütemben nőtt az országos nominálbér.

A megugró munkanélküliségtől tart Szerbia

Szerbiában kedvező hiteleket és minimálbér-támogatást kínálnak a bajba jutott cégeknek. Az államfő a napokban a köztévében azt nyilatkozta, hogy mintegy 3000 ember maradt munka nélkül a járvány következményei miatt, de közgazdászok szerint a munkanélküliek köre tovább bővülhet, hiszen mintegy 400 ezer, korábban külföldön dolgozó szerb tért vissza az országba.

A munkanélküliségi ráta a hivatalosan közölt adatok szerint a múlt év végén 10 százalék körülire esett vissza.

Szerbiában az idén vélhetően

3 százalékos lesz a gazdasági visszaesés – mondta Sebastián Sosa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerbiai küldöttségvezetője. A járványhelyzet rányomta a bélyegét a külkereskedelemre, az idegenforgalomra és a közvetlen külföldi befektetésekre is. Növekedni fog a költségvetési hiány, de jó eséllyel az államadósság szintje is. Az IMF szerint azonban már jövőre jelentősen javulhatnak a gazdasági mutatók a régióban. Szerbiában a GDP-növekedés 6,5 és 8 százalék közötti lehet 2021-ben, ha a térséget elkerüli a járvány egy második hulláma.

Az építőipar nem állt le a járvány idején, és az infrastrukturális beruházások is folytatódtak – áll Zorana Mihajlovic építkezési, közlekedési és közműfejlesztési miniszter közleményében. Folyamatban van az autópályák és a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítése is.

Tavaly közel

650

ezer magyar állampolgárt nyralt

a horvát tengerparton