Óriási tartalékokat képeznek a bankok

Több mint 50 milliárd dollár értékben képeztek tartalékokat hitelezési veszteségeikre az első negyedévben az európai és amerikai bankok a Financial Times összesítése szerint. Ekkora elővigyázatosságra a 2008–2009-es válság óta nem volt példa. Miközben a kormányok újabb és újabb segélyprogramokat indítanak el, a bankok befelé fordulnak, pedig a múlt év épp a nemzetközi pénzintézeti expanzióról szólt.

A legnagyobb pénzintézetek eddig közzétett adatai szerint az amerikai­ak 25 milliárd dollár értékű tartalékot képeztek, ami három és félszeres növekedés a múlt év első negyedéhez képest. A nagy európai hitelezők esetében 269 százalék a bővülés, és 16 milliárd dollár a frissen lekötött összeg. A svájci UBS például most a tavalyi tizenháromszorosát helyezte a tartalékba. Kontinensünkön a napokban teszi közzé adatait a francia BNP Paribas, a holland ING és az olasz UniCredit. A legnagyobb európai bank, az HSBC nagyon pesszimista előrejelzéseket tett közzé: egyelőre 3 milliárd dollárt tett félre, de az egész évre 11 milliárd dollár hitelveszteségre számít. A másik véglet a kockázatosabb stratégiát választó Deutsche Bank: csak félmilliárd dollárt tartalékolt, bár még ez is háromszoros növekedésnek felel meg. A felszökő kockázattól való félelem megmutatkozik a tőzsdei árfolyamokban: a 300 legnagyobb európai pénzintézet részvényárait kísérő FTSE Eurofirst 300 Banks index két hete rekordmélységbe süllyedt, és azóta el sem mozdul onnan. Mindez akkor történik, amikor a megszigorított európai és amerikai könyvelési szabályok arra kötelezik a bankokat, hogy korábban fedezzék tartalékokkal a várható hitelezési veszteségeket, mint tették 2020 előtt.

Eközben megtört a nagybankok nemzetközi expanziójának másfél éves trendje, és a hitelezők befelé fordulnak. Az amerikai pénzintézetek kifaroltak a nagy európai finanszírozási projektekből. A milánói székhelyű Intesa Sanpaolo, a magyar CIB tulajdonosa Itália az első szlogennel jelentett be üzletpolitikai váltást. Megtorpant a Bank of China közel-keleti terjeszkedése, és a Deutsche Bank már kevésbé szeretné meghódítani az indiai piacot. A bankok kulcsszerepet játszanak a járvány gazdasági kárait mérséklő, soha nem látott méretű nemzeti segélyprogramok kivitelezésében. Az olasz csomag nagysága például megközelíti az éves GDP egyharmadát, a németé pedig a 30 százalékát. Összegben az utóbbi – a két gazdaság méretkülönbsége miatt – mégis jóval nagyobb. Bizonyos országok sokkal rosszabbul jöhetnek ki a válságból, ami tovább élezheti az eurózónán és az EU-n belül már meglévő feszültségeket. Az Európai Bizottság, amely korábbi politikáján átlépve most épp ösztönzi az állami segítséget, a múlt hét közepéig 1900 milliárd euró értékben hagyott jóvá nemzeti programokat a tömeges csődök és a munkanélküliség visszaszorítására az EU-ban és a tőle elszakadó Egyesült Királyságban. A teljes összeg 52 százaléka német, ami duplája az ország gazdasági súlyarányának. Több tagállam – a legerőteljesebben Hollandia és Ausztria – az állami beavatkozást gátló európai szabályok további lazítását sürgeti, és ha sikerrel járnak, ez még nagyobb szerepvállalást követel a bankoktól.