Jóval karcsúbb lesz a romániai nyugdíjemelés

Bukaresti kormányzati illetékesek végre kimondták, ami hónapok óta lóg a levegőben: megfelelő források hiányában képtelenség betartani a nyugdíjak 40 százalékos emelését előíró jogszabályt. Romániában több mint másfél éve folyik a vita az öregségi járandóságok indexálásáról, ám senki nem az intézkedés szükségességét vonja kétségbe, annak mértéke kapcsán oszlanak meg a vélemények. A bukaresti parlament először 2018 decemberében, majd egy alkotmányossági normakontrollt követően, tavaly júniusban másodszor szavazta meg az akkori szociáldemokrata (PSD) hatalom által kidolgozott nyugdíjtörvényt. A Klaus Iohannis jobbközép államfő által kihirdetett jogszabály alapján 2019 szeptemberében 15 százalékkal emelkedett a nyugdíj Romániában, idén szeptember 1-jétől pedig további 40 százalékos növekedés van beütemezve. Májusban 1300 lej (91 ezer forint) volt az átlagnyugdíj, ez a bolgár juttatás után a második legalacsonyabb az EU-ban.

Nemzetközi pénzintézetek, valamint az Európai Bizottság már tavaly figyelmeztették Bukarestet, hogy a költségvetési hiány tekintetében jelentős kockázattal jár az új nyugdíjtörvény. Időközben beütött a gazdasági válsággal párban járó koronavírus-járvány, a novemberi kormányváltás után a PSD-t a hatalomban váltó jobbközép liberálisok pedig, akik eddig sem támogatták az illetmény ilyen arányú emelését, a recesszió miatt elálltak a nyugdíjtörvény végrehajtásától. Ludovic Orban miniszterelnök nemrég a baloldal előre felállított csapdájának nevezte a 40 százalékos emelést, amely szerinte a jelen körülmények között kivitelezhetetlen, a nyugdíjak pedig a „valós gazdasági eredmények alapján” fognak emelkedni. S hogy mekkora tételt jelentene az 5,1 millió román nyugdíjas járandóságának 40 százalékos indexálása? Ez jövőre 3600, 2022-ben pedig mintegy 5900 milliárd forintnyi többletkiadással terhelné meg a költségvetést, erre azonban Florin Citu pénzügyminiszter szerint nincs fedezet. „Ennek erőltetése felér a gazdasági terrorizmussal” – üzente az intézkedéshez ragaszkodó ellenzéknek a napokban a tárcavezető, aki szerint legfeljebb 10 százalékos emelés jöhet szóba szeptembertől.

Ez egybecseng a Standard & Poor’s hitelminősítő előrejelzésével, amely szerint egy ilyen mértékű, mérsékelt emelés csak 1 ­­szá­­zalékkal növeli a 2021-es költségvetési hiányt. Egyébként a bukaresti pénzügyi tanács szerint nem tükrözi a valóságot a kormány által elfogadott költségvetés-kiigazításba foglalt 6,7 százalékos deficit, a valóságban a hiány idén elérheti a GDP 10,4 százalékát is.