Lassan nyitnak a szomszédos országok

Sorra jelentik be a járványhelyzetben meghozott szigorú intézkedések enyhítését a szomszédos országok. Bár a gazdasági károk felmérése még folyamatban van, az azonban már látszik, hogy sokba került a régiónak ez a „háború”. A leginkább sújtott ágazat továbbra is a turizmus-vendéglátás, a gazdaságok számára a legnagyobb gondot a megugró munkanélküliség okozza.

Perrel fenyegetőznek a romániai vendéglátósok

Romániában további enyhítéseket léptetnek életbe a hatóságok június 15-től, a gazdaság teljes felpörgetésére azonban még várni kell. A június elsején hatályba lépett lazítások értelmében megnyílhattak a vendéglátóipari egységek kerthelyiségei, lehetőség nyílt a legfeljebb ötszáz néző számára tartott szabadtéri előadások megrendezésére, és a szurkolók jelenléte nélkül újraindulhattak a sportmérkőzések is. Jövő hétfőtől kinyithatnak a bevásárlóközpontok – kivéve az ottani éttermeket és játszótereket –, az edző- és fitnesztermek, a szabadtéri medencék (a fürdőhelyek az elmúlt két hétben csak a tengerparton váltak látogathatóvá), továbbá a magánóvodák és -bölcsődék.

Az idegenforgalomban érdekeltek ugyanakkor élesen kifogásolják, hogy egyelőre nem fogadhatnak vendégeket az éttermek belső tereiben. Nicolae Demetriade, az Utazási Irodák Romániai Egyesületének elnöke szerint hatalmas csapást mér az amúgy is tetemes veszteséget elszenvedő ágazatra, ha tovább késik a nyitás. A vendéglátóiparban és a turizmusban dolgozók fontolgatják, hogy a nemzetgazdaság aláaknázása miatt beperelik a román kormányt, ha június 15-től nem nyílhatnak meg a vendéglők. Az idegenforgalmi munkáltatók romániai szövetsége szerint a hónap közepétől már több mint félmillióan foglaltak maguknak szállást az országban, a csomagban pedig az étkezés is szerepel. Felhívják a figyelmet, hogy ha továbbra is várat magára az újraindulás, a romániai szállodák több mint 70 százaléka csődbe megy, mert a lakosság nagy része külföldi célpontokat fog választani. A kormány azonban hajthatatlan, az éttermek belső terei leghamarabb július elsején lesznek látogathatók.

Optimista prognózisok szerint is rövid távon megsínyli Románia gazdasága a járvány okozta válságot. Az Európai Bizottság Románia esetében 6 százalékos gazdasági visszaeséssel számol az idén (a korábban várt 3,8 százalékos növekedés helyett), és 4,2 százalékos bővüléssel jövőre, az államháztartási hiány pedig a GDP 9,2, 2021-ben pedig a 11,4 százalékára növekedhet. A bukaresti kormány a járvány kitörése után elfogadott költségvetés-kiigazítás alapján 1,9 százalékos GDP-csökkenéssel számol 2020-ra. A munkanélküliség a történelmi mélypontnak számító 3,9 százalékról az idén várhatóan 6,5 százalékra nő, miután a járvány miatt a vállalatok egy része bezárt vagy csökkentette kapacitását. Jelzésértékű, hogy a francia Renault tulajdonában lévő Dacia-gyár két hónapos leállás után júniusban ismét kényszerszabadságra küldte 1100 dolgozóját, mert a kevés megrendelés miatt nem tudja foglalkoztatni valamennyi alkalmazottját.

Ellentmondó munkanélküliségi adatok Szerbiában

Szerbiában egyelőre nem érezhetők a koronavírus-járvány drasztikus hatásai a gazdaságban, de bizonyos szektorokban vannak érzékelhető gondok. A kormány, a civil szervezetek és a szakszervezetek egymástól eltérő adatokról beszélnek. Valójában csak most próbálják felmérni, hogy a járvány szerbiai megjelenése óta hányan maradtak munka nélkül, valamint, hogy mindez hogyan hatott a gazdaságra. A kormány szerint 15-16 ezren, a kormányon kívüli szervezetek szerint ennél jóval többen maradtak munka nélkül. Mivel kampányidőszak van – június 21-én parlamenti választás lesz Szerbiában –, nem könnyű most átfogó és pontos adatokhoz jutni.

Az állam a munkavállalókat a többi között azzal segíti, hogy három hónapon keresztül fedezi a minimálbért minden foglalkoztatott után, emellett lehetővé teszi az adók és járulékok későbbi megfizetését. Ennek viszont az a feltétele, hogy nem bocsájtotta el alkalmazottai több mint 10 százalékát a munkaadó, illetve az utolsó állami befizetés után még három hónapig, tehát 2020. október 31-ig meg kell tartania a foglalkoztatottak legalább 90 százalékát.

A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat adatai szerint a nyilvántartásukban szereplő személyek közül több mint 15 ezernek sikerült munkába állnia a rendkívüli állapot idején, és ugyanebben az időszakban 9600 személy vált munkanélkülivé. Jellemzően a kereskedők, a szállodaiparban és a vendéglátóiparban, továbbá az éttermekben, kávéházakban, fodrász- és kozmetikai szalonokban, a személyszállításban dolgozók lettek állásnélküliek. Sinisa Mali pénzügyminiszter szerint a kormány több intézkedést is megvitat a járvány miatt kereset nélkül maradt dolgozók és a külföldről hazatért polgárok foglalkoztatása érdekében.

A válság enyhítése végett a kormány arról is határozott, hogy Szerbia minden nagykorú állampolgára – május 13-tól – telefonon vagy interneten 100 eurónak megfelelő értékű pénzügyi segélyt igényelhet. A kifizetések május 25-én kezdődtek, a nyugdíjasok és a szociális segélyen élők ezt a támogatást már korábban megkapták az ellátmányukkal együtt. A 100 eurós válságenyhítő támogatást mintegy hat-millióan kapták meg.

Sokba került a koronavírus elleni harc Szlovákiában

Szlovákia egészségügyi szempontból megnyerte a vírusjárvány elleni harc első menetét, az utóbbi két hétben naponta legfeljebb két-három új betegeket szűrtek ki (kivétel a szerda nyolc új beteggel), intenzív kórházi kezelésre senki sem szorul, a halottak száma harminc alatti. Az ország túl van a könnyítések ötödik fázisán is, szombaton megszűnik az egészségügyi vészhelyzet, Szlovákia polgárai 19 országba utazhatnak akadálytalanul. A nyitás olyannyira teljes, hogy már az éjszakai szórakozóhelyek is működhetnek, és eltörölték a szájmaszk kötelező viselését is az utcán, már csak zárt helyen és a tömegközlekedési eszközökön kell hordani. A fennmaradó megszorítások csak a tömegrendezvények esetében érződnek, egyelőre 500 főben maximálták a nézők számát, amely júliustól remélhetőleg 1000-re nő, továbbá a színházakban, mozikban minden második helyet üresen kell hagyni.

A pandémia azonban minden korábbinál nagyobb pusztítást okozott a gazdaságban. A Szlovák Nemzeti Bank legfrissebb prognózisa szerint a hazai össztermék az idén 10,3 százalékkal zuhanhat, amire a rendszerváltást követő átmenet óta nem volt példa, sőt a nominális bér is visszaeshet, amire egyáltalán nem volt példa 1989 óta. Peter Kazimír jegybankelnök is hangsúlyozta, hogy gazdasági lépésváltásra kényszerül Szlovákia, ami azt jelenti, hogy a jövőben nem támaszkodhat annyira a négy autógyárára, amely az ipari termelés csaknem 50 százalékát adja. Elemzők egybehangzó véleménye szerint Szlovákiát azért viseli meg annyira a koronavírus okozta válság, mert rendkívül exportorientált a gazdasága, s mivel két legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország és Csehország is nagyot fékezett, ezért a kis belső piaccal rendelkező (5,4 millió lakos) ország kivitele zuhanórepülésbe kezdett. Szlovákia exportja áprilisban 43, az importja pedig mintegy 37 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest. „A nagy autógyártók hetekre leálltak, így várható volt, hogy a Szlovák Statisztikai Hivatal ijesztő számokkal rukkol majd elő” – nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Mindezt figyelembe véve az sem meglepő, hogy a legnagyobb zuhanást az autó- és gépgyártásban regisztrálták, ebben az ágazatban az import 49, a kivitel 52 százalékkal esett vissza.

A szlovák gazdaság teljesítménye már az idei első negyedévben 3,7 százalékkal maradt el a 2019 első negyedévitől. „Az első negyedévi visszaesés elsősorban a hirtelen megcsappant külföldi kereslettel magyarázható, a kormány járványellenes intézkedéseinek negatív hatása a második negyedévben látszik majd meg igazán, amikor a bruttó hazai termék akár 18 százalékkal is zuhanhat az egy évvel korábbihoz képest” – nyilatkozta Michal Lehuta, az Intesa-leány Vseobecná Úverová Banka elemzője. A gazdasági leállás természetesen a munkanélküliség növekedésével jár, az állástalanok aránya az év eleji 5 százalékról az év végéig 7,5 százalékra kúszhat fel. Ennek további folyományaként a kiskereskedelmi forgalom is megtorpant, míg márciusban 3,6 százalékkal esett vissza 2019 márciusához képest, addig áprilisban már 14,3 százalékkal. A Matovic-kormány ugyan számos gazdasági mentőcsomagot vetett be, ami a jegybank szerint akár 50 ezer állást is megmenthet, ám a külpiacok szűkülését az állami segítség sem tudja ellensúlyozni, így az ország gazdasági teljesítménye várhatóan csak 2022 első felében éri el a vírusválság előtti szintet.

Az Európai Bizottság idén

6

százalékos gazdasági visszaesést vár Romániában