Építeni, építeni, építeni – így foglalta össze a miniszterelnök a brit kormányzat receptjét arra, miképp emelkedhet ki az ország a gazdasági válságból. Miközben Boris Johnson a középnyugat-angliai Dudley főiskoláján a kilábalásról beszélt, 80 kilométerre keletre lezárták a koronavírus-járvány gócává váló Leicestert.
Nagy-Britanniában nagyon sok áldozatot szedett a kór, és a tegnap közzétett, vigasztalan képet nyújtó gazdasági adatok is emlékeztették rá a briteket, hogy rendkívül nagy a vesztenivalójuk, ha visszatér a járvány. Az év első három hónapjában negyedéves alapon 2,2 százalékkal zsugorodott a brit GDP, pedig a pandémia elleni megszorítások csak márciusban kezdődtek. Ekkora visszaesésre több mint negyven éve nem volt példa. A brit háztartások a bizonytalanná vált jövőre tartalékoltak, ahelyett, hogy költöttek volna, és rekordmértékben, 2,9 százalékkal fogták vissza a fogyasztásukat az első negyedévben. A brit járványstatisztikákban májustól jelentősen visszaesett az új fertőzések és a halálozások napi száma, és az elmúlt hetekben elkezdték feloldani a korlátozásokat, de a hírek a zsúfolásig megtelő strandokról és legutóbb Leicester lezárásáról tovább táplálják az aggodalmakat. A Reuters idézte a leicesterieket, akik szerint az országos korlátozások feloldása után a helyiek közül sokan nagyon gyorsan megfeledkeztek a szociális távolságtartás szabályairól.
Mindez egyszerre kevert nyomatékot és kétségeket a kormányfő jól beharangozott programbeszédéről szóló tudósításokba. A terv ambícióját Boris Johnson a 90 évvel ezelőtti New Deal politikához – Amerika válaszához a világválságra – hasonlította. A miniszterelnök nagyszabású infrastruktúra-projekteket ígért. „Kórházakat fogunk építeni, iskolákat és főiskolákat. Amit újjáépítünk, az zöldebb lesz, és egy szebb Britanniát építünk fel” – mondta. Az ígérete szerint a gyógyír nem a kormányzati megszorítás lesz, mint a 2008-as válság után, hanem inkább több kiadás. A beszéd tulajdonképpen felmelegítette Johnson választási kampányát: a toryk decemberben azzal az ígérettel tettek szert jelentős parlamenti többségre, hogy felzárkóztatják a leszakadt brit régiókat, egyebek között infrastruktúra-fejlesztéssel. A hangoztatott ambícióhoz képest azonban a tegnap már konkrétan is bejelentett intézkedéscsomag soványra sikerült. Az összege 5 milliárd font, ami a tavalyi állami beruházási büdzsének csak mintegy 5 százalékát teszi ki, és a benne szereplő kórház-, iskola- és útépítések jó részét már korábban elhatározták, csak felgyorsítják a kivitelezést. A kételyeket fokozza, hogy a legutóbbi nagy brit infrastrukturális projektek eddig nem sültek el jól. Az új londoni metróvonal és az észak–déli nagysebességű vasút építése késlekedik, és a költségek jelentősen meghaladják az előirányzatokat, a Heathrow repülőtér tervezett bővítését pedig jogi akadályok hátráltatják. A brit gazdaságösztönző programról Rishi Sunak pénzügyminiszter hoz majd nyilvánosságra további részleteket a jövő héten. Annyit már Johnson közölt, hogy a következő hónapokban átalakítanák az ingatlanprojekteket lassító bürokratikus tervezési rendszert. A miniszterelnök azt is elmondta: az ösztöne azt diktálja, hogy a vállalkozások versenyképessége érdekében az adókat inkább csökkenteni kellene, mint emelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.