A sertéshús drágulása hajtja az inflációt

Lassult a termelői árak emelkedése júliusban Kínában annak következtében, hogy az ipar aktivitása visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre – a Reuters szerint a világ második legnagyobb gazdasága a talpra állás jeleit mutatja. A pekingi statisztikai hivatal tegnapi közleményében az áll, hogy a termelői árindex éves bázison 2,4 százalékkal esett vissza a várt 2,5 százalék helyett, ami az elmúlt négy hónap legkisebb csökkenése; a júniusi adat még mínusz 3 százalék volt. Havi összevetésben 0,4 százalékos az emelkedés. Az ipari aktivitás folyamatos javulását szakértők a növekvő kereslettel, a kormányzati ösztönzőkkel és a meglepően jól teljesítő exporttal magyarázzák. Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics Kínával foglalkozó vezető közgazdásza arra számít, hogy a kormányzat a következő hónapokban további fiskális ösztönzésként újabb tőkét pumpálhat az infrastruktúra-fejlesztésbe, ami tovább növeli majd az aktivitást és a termelői árakat – és segít az egész világgazdaságnak. „Kína annyival előrébb tart a leállítást és az újbóli megnyitást tekintve, hogy a világgazdaság szempontjából életbevágó a kínai gazdasággal kapcsolatban minden jó jel” – állítja Florian Ielpo, a Unigestion vezető makrogazdasági kutatója. Mások azonban figyelmeztető jelnek tartják, hogy a termelői árak havi összehasonlításban csak ugyanannyira nőttek, mint júniusban, és a gazdaság talpra állása lelassulhat a lanyha belső fogyasztás, a járvány globális terjedése és leginkább az Egyesült Államokkal éleződő feszültségek miatt.

Gyorsuló ütemben emelkedtek a fogyasztói árak is, az index a várt 2,6 százalék helyett 2,7 százalékkal nőtt 2019 júliusához és 0,6 százalékkal júniushoz képest. A maginfláció 0,5 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban az előző havi 0,9 százalék után. Az év első hét hónapjában 3,7 százalékos inflációt mértek, magasabbat a kormány 3,5 százalékos éves előirányzatánál. A legnagyobb mértékű – 13,2 százalékos – emelkedés változatlanul az élelmiszerek árában volt megfigyelhető, elsősorban a sertéshús drágult drámai mértékben, tavaly júliushoz képest 85,7 százalékkal. A kínai állatállomány ugyanis még mindig nem állt helyre az afrikai sertéspestis okozta járvány után, a keresletet viszont tovább növelte, hogy a koronavírus-járványt köve­tően újra kinyitottak az éttermek. Megnehezítik a szállítást az ország déli területein pusztító árvizek is, amelyek miatt a zöldségek ára 6,3 százalékkal nőtt júniushoz képest. A Jangce-medence adja a kínai rizstermelés 70 százalékát, és a természeti katasztrófa következtében csak itt több mint 13 millió hold termőföld került víz alá. Egész augusztusban heves esőzések várhatók, és ez az élelmiszerek árának további emelkedéséhez vezethet.