Egységes európai fizetési rendszer indul

Bejelentették az eurózóna 16 bankja által megalapított Európai Fizetési Kezdeményezés (EPI) projekt hivatalos elindulását a múlt csütörtökön. A kezdeményezők egy egységes páneurópai fizetési rendszer kialakításán dolgoznak, amely az egész kontinensen elfogadottságot biztosítana a felhasználóknak. A tervek szerint az új platform támogatja egyebek között a kártyás fizetést, a mobiltárcát (vagyis a digitális alkalmazást, amely alkalmas mobilfizetésre), az online fizetést, a felhasználók közötti (peer-to-peer) átutalási tranzakciókat és a készpénzfelvételt. Emellett az EPI megteremti a fizetési megoldások közötti átjárhatóságot is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Egri Szilvia, a Fintech Group stratégiai elemzője. A fizetési rendszert a tervek szerint 2022-ben üzemelik be, első lépésként az alapító szervezetek egy ideiglenes társaságot hoztak létre brüsszeli székhellyel. A központi irányító testület feladata az lesz, hogy kialakítsa a projekt műszaki és működési ütemtervét és kezdeményezze az implementációt.

Az új rendszer az Európai Központi Bank kezdeményezésében 2018 novemberében indult azonnali fizetési infrastruktúra szolgáltatásra (TIPS) támaszkodna, mivel visszavetné az EPI elterjedését, ha teljesen új rendszert dolgoznának ki. Ezért a szakértő szerint az infrastruktúrát úgy célszerű kialakítani, hogy az Európában használatos mobilfizetési megoldásokkal integrálni lehessen. Az új rendszer sikerét befolyásolja majd az is, hogy milyen mértékben alkalmas az euró mellett más devizák kezelésére. Az EPI-nek megfelelő ügyfélélményt is biztosítania kell a jelenlegi érintéses kártyás vagy mobilfizetési megoldások terén.

Az eddig használt TIPS rendszernek 35 tagja van, közülük csupán négy bank csatlakozott az Európai Fizetési Kezdeményezéshez.

A szakértő arra számít, hogy az EPI-hez további európai pénzintézetek társulnak, mivel a már most is a TIPS-t használó bankok egy már meglévő infrastruktúrára támaszkodhatnak. Az egységes fizetési rendszert szabályozói oldalról a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló módosított EU-s irányelv (PSD2) támogatja, amely lefekteti az uniós pénzügyi szolgáltatások jogi alapjait. A szakértő úgy látja, az EPI terjedését az is befolyásolja, hogy az EU az azonnali fizetési infrastruktúra használatát kötelezővé tudja-e tenni. Az Európai Bizottság pedig azt vizsgálja, miként lehetséges a bankokat a rendszer használata felé irányítani a szabályozói keretek között. (A 2020. januári adatok szerint 5963 bank működik Európában, közülük mindössze 16 szerepel az alapító tagok között.)

Egri Szilvia szerint az egységes fizetési rendszer egyik előnye az, hogy elősegíti az európai készpénzhasználat csökkentését, jelenleg ugyanis Európában a fizetési tranzakciók több mint fele készpénzben történik. Az EPI azokban az országokban lehet különösen népszerű, ahol a mai napig nemzeti kártyarendszer vagy mobilfizetési rendszer működik, és nincs rendezve a fizetési megoldások széles körű, határon átnyúló elfogadottsága. Az Európai Unióban 2013-ban még 22 nemzeti kártyarendszer működött, számuk mára tízre csökkent, közülük öten szerepelnek az EPI alapítói között. Az egységes fizetési rendszer kiváltaná a nemzeti rendszereket, és megoldást nyújtana az európai fizetési piac széttöredezettségére.

A kezdeményezést az Európai Központi Bank is támogatja, hiszen az egységes fizetési rendszer hozzájárulhat a kínai és az amerikai cégektől való függetlenedéshez, a többi között az Alipay és a Google alternatívájaként szolgálhat. Az EKB szerint a rendszer előremozdítja az Európai digitális stratégiát, amelynek célja az online és offline világok közötti főbb különbségek kiküszöbölése, lebontva a határokon átnyúló online tevékenységek akadályait – tette hozzá Egri Szilvia.

A stratégiai elemző a Világgazdaságnak elmondta, hogy az amerikai cégek fizetési megoldásaitól való függetlenedés több szempontból is kihívás, a gigantikus kártyatársaságok piacát szinte csak a kormányzati szabályozások és a technológiai cégek veszélyeztetik. Szerinte a piaci verseny előremozdítása a kereskedők és a felhasználók számára is fontos lenne, bár nehéz versenybe szállni azzal az egyedi ügyfélélménnyel, amelyet a Visa és Mastercard nyújt az érintéses fizetéssel, vagy az Apple Pay és a Google Pay a mobilfizetéssel. Az is fontos szempont, hogy a kártyatársasági modellek mögött egy nagyon masszív csalásmegelőzési és biztosítéki rendszer épült fel, ami jelentékeny bizalmi tényező a kártyabirtokosok és a kereskedők számára. A sikeres kártyatársasági modell eredményeképp a Visa és a Mastercard árbevétele majdnem a duplájára nőtt az elmúlt öt pénzügyi évben: az előbbié 23 milliárd dollár, a riválisáé 17 milliárd dollár volt. A társaságok a statisztikák szerint hitelkártyás oligopóliumokká váltak, a Visa a hitel- és bankkártyapiac 60 százalékát, a Mastercard a 30 százalékát uralja.

Az Európai Fizetési

Kezdeményezés alapítói

KBC, Deutsche Bank, UniCredit, BNP Paribas, BBVA, Caixa Bank, Banco Santander, ING, Commerzbank, Deutscher Sparkassen- und Giro­verband, DZ Bank Group, Group BPCE, Crédit Agricole, Crédit Mutuel, La Banque Postale, Société Générale