A magas infláció ellenére kitart a forint
Az augusztusi magyar inflációs számok közlésével olyan dátumhoz érkeztünk tegnap, amelyet a devizapiacon már hetekkel ezelőtt vastag betűkkel jelöltek be, de a forint zökkenő nélkül vette az akadályt. Az adat azért volt veszélypont, mert a meglepetésszerű megugrást mutató júliusi inflációs számok közlése után a forint hetekig tartó gyengülésbe kezdett. Ráadásul a központi költségvetés augusztusi számait is tegnap publikálták, márpedig a forint gyengüléséhez hozzájárult az a felismerés is, hogy a járványkezelés nem csak rövid távra tornássza fel az államháztartás hiányát és adósságát. A múlt héten egy újabb veszélyforrás is a forint útjába került: az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói az euró erősödésének veszélyeiről nyilatkoztak. Ez dollárvásárlást eredményezett, az eladási oldalra pedig az euró mellé odakerültek a közép-európai devizák is. Az EKB ma ülés tart.
A forint euró elleni árfolyama több hónapos mélypontok közelében, a 360-as pszichológiai szint gyengébb oldalán tanyázva készült a hét közepén érkező sorsdöntő hírekre, amikor váratlan fordulat következett be. Az MNB bejelentette, hogy új, a bankoknak devizalikviditást biztosító swapeszközt vezet be. A devizaswappiacon ugyanis, amely nagyban befolyásolja a rövid hozamokat és a likviditás menedzselését a bankközi piacon, az elmúlt negyedévek végén látványosan megnőtt a volatilitás, és csökkentek a hozamok. A jegybanki bejelentést követően több mint 1 százalékot erősödött a forint – kilépve a régió devizáinak gyengülő trendjéből –, és a 358-as szint közelében maradt tegnap, az inflációs adat közlése után is. Pedig a számok – bár nem tértek el a várttól – nem voltak kifejezetten megnyugtatók: az éves infláció némileg még feljebb kúszott, 3,9 százalékra, a 12 hónapra visszatekintő államháztartási hiány pedig régóta nem látott magasságot ért el: a bruttó nemzeti termék 6,4 százalékát.
Az elemzők szerint az MNB bejelentése az eszköztárának a módosításairól pont időben érkezett ahhoz, hogy védőpajzsot helyezzen a forint elé. „Az MNB döntése arról, hogy legfeljebb kéthetes lejáratra negyedévente devizalikviditást nyújtson a bankoknak a pénzpiaci kamatok volatilitásának enyhítésére, kilábalópályára állította a forintot. Ennek eredményeként rövid távon a forint erőteljesebben visszapattanhat az euró ellen, bár a rövid távú euró-forint célárunkat a 347–350-es sávról 355-re emeltük” – írta Gintaras Shlizhyus, a Raiffeisen pénzügyi elemzője. Mindemellett a piac újabban abban hisz, hogy miután túl vagyunk a nagy gazdasági visszaesésen, az MNB figyelme az infláció felé terelődik, és ezt a kommunikációjában is kifejezi majd – mondta Virovácz Péter, az ING hazai vezető elemzője. A Reuters még a múlt héten végzett havi elemzői felmérésében előre jelezte, hogy a forint egyéves távlatban a régió idei legrosszabb teljesítőjéből a legjobbá változik át, és 345 köré erősödik az euró ellenében. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén meggyengült forint feljebb tolta az importált tartós fogyasztási cikkek árát, „ugyanakkor az év végétől feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt”. Miután a forint elkerülte a fekete szerdát, a kérdés, nem jön-e fekete csütörtök, ha ülése után az EKB az eddiginél is erőteljesebben megpróbálja „lebeszélni” az eurót. „Az euró már mostanra az 1,17 körüli szintre vonult vissza a dollár ellen az 1,2-en túli szintekről – mondta Virovácz Péter. – Ha az EKB átadja a várt üzenetet, hogy nem szeretik az erős eurót, lejjebb viszik az inflációs előrejelzést, és az év végén akár bővíthetik is a lazítást, akkor nem számítok nagy változásra a devizapiacokon.”
