Árfolyamizzasztó EKB-ülés következik
Az euró nyári szárnyalása minden bizonnyal az egyik fő témája lesz az Európai Központi Bank (EKB) holnapi ülésének és Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatójának. Az egységes valuta a múlt héten több mint kétéves csúcsra erősödött a dollár ellenében, áttörve az 1,2-nél húzódó lélektani ellenállást, kereskedelmi forgalommal súlyozott árfolyama pedig a történelmi maximumához közelít az euróövezet külső partnereinek devizáival szemben. Hideg zuhanyként érte a piacokat, és 1,18 környékére lökte vissza a dollárral szembeni árfolyamot, amikor Philip Lane, az EKB fő közgazdásza és a bank más döntéshozói is figyelmeztettek: az erős euró már a gazdasági kilábalást veszélyezteti. A megindult dollárvásárlás a közép-európai devizapiacokat sem kerülte el, és hozzájárult ahhoz, hogy a forint április óta először átesett a 360-as szinten az euró ellenében. „Bármit mond az EKB, az a forint piacán is erős kilengéseket okozhat – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. – Ezeknek még az iránya sem kiszámítható, hiszen a jegybank új inflációs és gazdasági növekedési előrejelzései és várhatóan laza monetáris politikát előrevetítő kommentárjai is releváns információk.”
Az EKB hagyományosan nem foglalkozik az euró árfolyamával, de 2004 végén verbális intervencióval egy időre sikerrel fordította meg az akkori erősödési hullámot. Jean-Claude Trichet akkori elnök nagy meglepetésre brutálisnak és nemkívánatosnak minősítette az euró raliját. Christine Lagarde reakciója vélhetően egyelőre nem lesz ilyen vehemens – vélik jegyzetükben az ING vezető európai közgazdászai. De az elemzők egyetértenek abban, hogy a banknak valamit mondania kell, vagy az euró rövid úton megint 1,2 fölé kerül. Az erősödés – ami annak a mellékhatása, hogy az Európai Unió kilábalási csomagja elnyerte a piacok bizalmát – két fontos ponton is érinti az EKB mandátumát: rontja az eurózóna külkereskedelmi pozícióját, és az importárak csökkenésén keresztül még lejjebb löki az inflációt, amit a válság már amúgy is a negatív zónába tolt. Az euróövezet számára fájdalmasabb a közös pénz árfolyamralija, mint az Egyesült Államoknak. Lars Kreckel, a Legal & General Investment Management a The Wall Street Journalnek nyilatkozva 10 százaléknyi euróerősödésből 3 százalékra becsülte az európai vállalatok elvesztett profitját, miközben az amerikai cégek 2 százalékot veszítenek ugyanekkora dollárerősödéssel. A Goldman Sachs becslése szerint már az eddigi eurómozgás is negyed százalékponttal tolhatja lejjebb az övezet inflációját és növekedési rátáját idén is és jövőre is.
Ha az EKB sikerrel „beszéli le” az eurót 1,17 alá, akkor a Saxo Bank technikai elemzése szerint még nagyobb lejtmenet is kezdődhet, mindenesetre az erősödés trendje fennmaradhat, ha nem esik el az 1,15-os támasz is. Ha megint dollárvásárlás indul, az veszélyes lehet a forintra is, különösen ha a nemzetközi hangulat éppen kockázatkerülő. Németh Dávid szerint azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ha az EKB lejjebb viszi az inflációs előrejelzését, és különösen ha explicite újabb monetáris lazításra utal, az kedvez a közép-európai devizáknak. A még alacsonyabb eurózóna-infláció csökkentheti a Magyar Nemzeti Bankon is a nyomást, hogy a megemelkedett hazai árak miatt szigorítson a politikáján. Ugyanebbe az irányba hat, ha – amint sok elemző borítékolja – a Fedet követve az EKB is lazít inflációs célján. A holnapi ülésen ez még nem valószínű, de a várakozások szerint a bank később azt is bejelentheti, hogy teljesen kihasználja vagy éppen túl is lövi állampapír-vásárlási keretét. Az viszont várható, hogy hitet tesz a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett.
