Brüsszel lecsapna az adóparadicsomokra

Tiszóczi Roland | Brüsszel fokozza az uniós adóparadicsomok elleni fellépést, ami most azért különösen aktuális, mert a járvány okozta mély recesszió nagyobb pénzügyi nyomást gyakorol a vállalatokra és a gazdag magánszemélyekre. Paolo Gentiloni, az Európai Unió gazdasági biztosa a Financial Timesnak elmondta, hogy Brüsszel fel kíván lépni azért, hogy a 750 milliárd eurós helyreállítási alap támogatásával kialakított nemzeti reformterveik részeként a tagok szakítsanak az „agresszív adótervezést elősegítő struktúrákkal”. Az agresszív adótervezés lényege, hogy az adózók olyan konstrukciókkal csökkentik kötelezettségüket, amelyek talán jogszerűek, a jog céljával azonban ellentétesek: az adórendszerben előforduló joghézagokat és az adórendszerek közötti eltéréseket használják ki.

A bizottság az egységes piacot torzító egyedi adóintézkedések megszüntetésére az EU-szerződés 116. cikke szerinti rendelkezések alkalmazását is kilátásba helyezte, amelyek jóváhagyásához elég az EU kormányainak minősített többsége, és egyetlen tagállam sem vétózhatja meg. Az ügyet jól ismerő tisztségviselők szerint Brüsszel a jövő év elejéig valószínűleg nem lép fel konkrét esetekben. Az Európai Unió már több intézkedést hozott az agresszív adótervezés ellen, egyebek között elfogadta az adóelkerülés elleni irányelvet és az ennek az irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciákról szóló változatát. Az agresszív adótervezés kezelése elengedhetetlen, ha egyenlő versenyfeltételeket akarunk teremteni az egységes piacon – jelentette ki Gentiloni az Európai Parlamentben tartott beszédét megelőzően. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia az agresszív adótervezés kezelésére, különösen most, amikor nagyszabású helyreállítási terv megvalósítása a feladat.

A járvány miatti adósságokról szóló tárgyalásokon a multinacionális cégek és a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek adóelkerülése kisiklatta az EU politikai menetrendjét. Brüsszel számos adóintézkedést szeretne, köztük a nagyvállalatok átláthatóságának növelésével kapcsolatosat, de az előrehaladást több fronton is akadályozza, hogy adóügyi kérdésekben a tagállamok egyöntetű beleegyezése szükséges.

A bizottság májusban Hollandiát, Írországot, Luxemburgot és Magyarországot azonosította olyan tagállamként, amelynek adózási szabályait agresszív adótervezést használó vállalatok is alkalmazzák. A szabályok szerint a kormányok minősített többségének jóvá kell hagynia a helyreállítási pénz odaítélésével kapcsolatos bizottsági döntést, így a többi tagállam nyomást gyakorolhat a megnevezett kormányokra, hogy tegyenek lépéseket az adóelkerülés ellen. Azonban vonakodhatnak blokkolni a kiskapukat hagyó országok helyreállítási terveit, attól félve, hogy azok leszavazzák majd a saját intézkedési terveiket. Az első kifizetések az eredeti tervek szerint 2021 tavaszán kezdődnének.