Fizetésemelésért sztrájkol a német közszféra

Tiszóczi Roland | A német Ver.di szakszervezet sztrájkot hirdetett a közszférában dolgozó alkalmazottak számára, hogy nyomást gyakoroljanak a német vezetésre a fizetésemelésekről folytatott tárgyalások sikeréért. Azok ugyanis elakadtak, mivel a munkavállalók 4,8 százalékos, de legkevesebb 150 eurós havi béremelést követelnek, s erre Berlin egyelőre nem mutat hajlandóságot. A szervező Ver.di szakszervezet nem adott információt arról, hogy az általa képviselt, mintegy 2,3 millió közszférában dolgozó munkavállaló közül hányan jelezték részvételüket a munkabeszüntetésben. A mostani akció sokakban visszatetszést kelthet, mivel a német kormány épp rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy enyhítse a koronavírus-járvány okozta recesszió gazdaságra és társadalomra kifejtett hosszú távú hatásait. Az emiatt megnőtt hiány fedezésére jövőre 96 milliárd euró hitelt terveznek felvenni. Horst Seehofer belügyminiszter méltatta az építő és intenzív megbeszéléseket, és reméli, hogy a szakszervezeti követelésekre találnak majd megoldást a tárgyalások következő, október végi fordulóján.

A német közszférában dolgozók annak ellenére elégedetlenek, hogy a koalíciós pártok augusztusban 2021 végéig meghosszabbították a válság enyhítését célzó, rövidített munkaidős Kurzarbeit-programot.

A rendszer lényege, hogy a tevékenységét visszafogni kényszerülő munkáltató átmenetileg rövidebb munkaidőben foglalkoztatja a dolgozóit, és arányosan visszaveszi a bérüket is, amit aztán az állam kipótol. Alapesetben a kieső bér 60 százalékát fizeti az állam. A program eddig igen sikeresnek mondható, hiszen a foglalkoztatás csupán 1,3 százalékkal esett vissza az év során.

Az unió legnagyobb gazdasága

V alakú növekedési pályát fut be a járvány hatására bekövetkezett, történelmi léptékű visszaesés után.

A 2021-re várt gazdasági fellendülést is elsősorban a lassabban élénkülő külföldi kereslet, és nem a belső nehézségek hátráltatják. Ugyanakkor a visszaesés hatásainak enyhítésére bevezetett 130 milliárd eurós gazdaságélénkítő program 217,8 milliárd eurós rekordra emelte az államadósságot és 3,2 százalékra a GDP-arányos költségvetési hiányt.