Kiszellőzteti portfólióját a norvég alap

K. B. | A globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentését prioritásként kezeli a világ tőzsdéin forgó vállalati részvények együttesen 1,5 százalékát birtokló Norvég Vagyonalap, amely arra kéri a jelenleg 1200 milliárd dollár értékű portfóliójában szereplő vállalatok egy részét, hogy készítsenek számára jelentést arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása milyen üzleti kockázatot jelenthet részvényeik árfolyamára, és mit tesznek ennek csökkentése érdekében. A legnagyobb szennyezőktől és a sötét jövőképpel rendelkező cégektől várhatóan elbúcsúznak, ugyanis a norvégoknál a fenntartható fejlődés és a globális felmelegedés viszonyrendszere legalább olyan súlyú tényező a befektetési politikában, mint a korrupció elleni harc. A norvégok a szenes befektetéseiktől éppoly könnyen megváltak, mint a korrupciógyanús vállalatok részvényeitől. Példa erre a brazil Petrobras olajtársaság, amely hiába volt jól fialó befektetés, szemrebbenés nélkül kiszálltak belőle, amint a korrupció árnyéka rájuk vetült. A norvégokat az is tettre sarkallja, hogy az alap karbonlábnyoma 2019-ben 107,6 millió tonna szén

dioxidnak felelt meg, azaz egy év alatt 200 ezer tonnával nőtt.

Számos cég kérés nélkül is tesz ökológiai lábnyomának csökkentéséért. Az amerikai Boston Consulting Group (BCG) globális tanácsadó vállalat például tegnap közölte, hogy 2030-ra nettó zéró kibocsátó lesz, és 2030 után több szén-dioxidot távolít el a légkörből, mint amennyit kibocsát, vagyis klímapozitív lesz. A BCG már áttért a megújuló energia használatára, s 2025-ig legalább 30 százalékkal fogja csökkenteni az üzleti utazásai által okozott klímahatást. A bostoniak segítik ügyfeleiket a klímakihívások kezelésében és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású működésre való áttérésük meggyorsításában. Ám ez csak úgy lehet hiteles, ha maguk is jó példával járnak elöl. A cég vállalta, hogy 400 millió dollár értékben támogatja a klímavédelmi törekvéseket, programokat.