Olaf Scholz német pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány továbbra is jelentős kiadásokkal fogja segíteni Európa legnagyobb gazdaságának a válságból való kilábalását. Parlamenti felszólalásában a jövő évi költségvetési tervezettel kapcsolatban elmondta, hogy továbbra is támogatják a vállalatokat és a fogyasztókat a munkahelyvédelmi programok meghosszabbításával, és magas szinten tartják az állami beruházásokat. Ez utóbbiak közül a klímavédelmi intézkedések részeként bemutatott nemzeti hidrogénterv megvalósítását emelte ki. Az intézkedések pozitív hatására és a gazdaság fellendülésére enged következtetni az Ifo intézet legfrissebb felmérése, amely a rövidített munkaidős foglalkoztatási rendszerben, az úgynevezett Kurzarbeit programban foglalkoztatottak számának jelentős csökkenését jelzi: az augusztusi 4,7 millióról szeptemberben 3,7 millióra.
A pénzügyminiszter felszólalásában a német kabinet által a múlt héten jóváhagyott költségvetési tervezettel kapcsolatban kiemelte, hogy nettó 96,2 milliárd euró új adósságot irányoz elő a koronavírus-válság kezelésére szolgáló további intézkedések finanszírozására. Ez a hitelösszeg a második legnagyobb a második világháború vége óta, a mintegy 218 milliárd eurós idei rekord-hitelfelvételt követően, és szükségessé teszi, hogy 2021-ben az ország ismét függessze fel alkotmányosan rögzített adóssághatárait, miután ezeket a parlament már idén is felfüggesztette. A tervek szerint 2022-től alkalmaznák ismét az adósságfékezési szabályokat, amelyek a hitelfelvételt a bruttó hazai termék egészen alacsony szintjére korlátozzák, azonban Berlin továbbra sem tervez visszatérni ultraszigorú költségvetési politikájához.
Németország összes adóssága rekordszintre emelkedett a járvány következtében kialakult gazdasági válság enyhítését célzó intézkedések finanszírozására felvett kölcsönök miatt. A szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok teljes adóssága 2,1 ezermilliárd euróra emelkedett az első fél év végére – jelentette a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis. Ez kizárólag a nem állami szektorral (hitelintézetekkel, magánvállalkozásokkal) szemben fennálló tartozásokat tartalmazza. Az államadósság 11,1 százalékkal, azaz 210,1 milliárd euróval nőtt 2019 vége óta; csak 2020 második negyedévében 7,9 százalékkal, azaz 153,5 milliárd euróval több, mint az első negyedévben. A statisztikai hivatal a korábbi rekordot, kétezermilliárd eurót 2012. december 31-én mérte.
A szövetségi államadósság növelésével a németek nem vállalnak nagy kockázatot, ugyanis ők az adósságon is keresnek: a német tízéves szövetségi kötvény kibocsátáskor is mínuszos hozamot ígér, míg a másodpiacon a mínusz 0,52 százalékos hozama ellenére a kötvényeket továbbra is szívesen vásárolják a befektetők. (Becslések szerint a német állam 12 milliárd euró körüli rekordbevételre tehet szert a negatív kamatozású állampapírok idei kibocsátásából.) Sőt – miként tegnap részletesen írtunk róla –, a berlini szövetségi adósságkezelő bejelentette, hogy a negyedik negyedévben az eddig tervezettnél 6 milliárd euróval több, összesen 50,5 milliárd euró értékű új adósságot készül kibocsátani, amire biztosan lesz kereslet a járvány ismételt fellángolásától való félelem és a kiszámíthatatlanná vált részvényindexek miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.