Térdre kényszerítette a régiót a járvány

Látványosan emelkedik a költségvetési hiány a környező országokban, a politikai vezetés mégis a jóléti kiadások növelésével kénytelen enyhíteni a lakosságra nehezedő nyomást. Mindeközben egyelőre nem látszik, hogy a gazdaságok hogyan és mikor állnak majd vissza a régi kerékvágásba.

Stabilan magas szinten

az esetek száma Romániában

Romániában huzamosabb ideje átlagosan 1300 körül alakul naponta a koronavírussal újonnan diagnosztizáltak száma, a járvány kezdete óta beazonosított fertőzötteké már meghaladta a 90 ezret. Az országban eddig több mint 3700-an vesztették életüket a kórokozónak betudhatóan, az Európai Unióban lakosságarányosan Romániában a legmagasabb a koronavírus-fertőzés miatti elhalálozási ráta. Ennek ellenére a román kormány nem tervez a március és május közötti két hónapos szükségállapot idején foganatosítottakhoz hasonló korlátozásokat, sőt szeptember elsejétől már az éttermek belső terei, valamint a színházak és a mozik is fogadhatnak vendégeket. A fokozatos lazítási kényszer oka, hogy a bukaresti pénzügyminisztérium augusztus végi közlése szerint az első hét hónap után GDP-arányosan 4,7 százalékra nőtt az államháztartási hiány az előző hónap végén jegyzett 4,17 százalékhoz mérten; tavaly az első hét hónapban a deficit GDP-arányosan 1,76 százalékon állt. A gazdaság a második negyedévben 10,5 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. Bár Ludovic Orban kisebbségi kormánya idén egész évre 3,8 százalékos gazdasági csökkenés mellett 8,6 százalékos államháztartási hiányra számít, ez sokak szerint csupán egy optimista forgatókönyv. A költségvetés-kiigazítás közelgő parlamenti vitáján a törvényhozásban többséget alkotó ellenzék mindenképpen ki akarja csikarni, hogy a nyugdíjak ne csak a szeptembertől a kormány által alkalmazott 14, hanem a jogszabályban rögzített 40 százalékkal növekedjenek idén, a családi pótlékot pedig duplázzák meg.

Nyugdíj- és béremelést

terveznek Szerbiában

Bár attól lehetett tartani, hogy Szerbiában is megnő a munkanélküliek száma a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt, meglepő módon ennek az ellenkezője történt. A munkanélküliségi ráta 7,3 százalékon áll, ami történelmi minimumnak számít. Sinisa Mali pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy eddig mintegy 5,8 milliárd eurót különítettek el a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Ebből a pénzből korábban az állam kifizetett háromhavi minimálbért, elhalasztotta az adó és a jövedelmi járulék fizetését, kifizetett száz eurót minden nagykorú polgárnak egyszeri segélyként, továbbá júniusban és júliusban a minimálbér 60 százalékát két hónapra. Az augusztusi minimálbér 60 százalékát szeptember 8-án folyósítják. Azok a cégek kaphatnak ilyen támogatást, amelyek nem bocsátották el a dolgozóikat.

A pénzügyminiszter szerint 2021-ben a minimálbér és a nyugdíjak összege is nő. Szerbiában az átlagnyugdíj összege 27 700 dinár, ami Mali szerint legkevesebb 1100 dinárral emelkedik. A kormány által nemrég hivatalosan is bejelentett legkevesebb 4 százalékos nyugdíjemelés szintén januártól várható. A nyugdíjemelés az úgynevezett svájci modell szerint történik, ennek értelmében a járandóságot az infláció 50 százaléka és az átlagbér növekedésének 50 százaléka alapján hangolják össze évente. Idén a nyugdíjak 5,4 százalékkal nőttek Szerbiában. A hatmilliós országban 1,7 millió nyugdíjas él.

Mélyrepülésben

a horvát turizmus

A koronavírus-járvány hatására soha nem látott mértékű, 15,1 százalékos zuhanást szenvedett el a horvát gazdaság a második negyedévben éves összevetésben. A járvány miatt az előző évinél 14,7 százalékkal kevesebb befektetés valósult meg az országban, és az export is nagyot csökkent. Az árukivitel 10,9 százalékkal esett vissza, de ennél még radikálisabban, 67,7 százalékkal zuhant a szolgáltatásexport. Ami az importot illeti, az országba 25 százalékkal kevesebb külföldi áru érkezett az idén, mint a tavalyi év azonos időszakában, szolgáltatásból pedig 42,5 százalékkal kevesebb. Az igazi gondok azonban várhatóan csak most jelentkeznek, mivel a magánszektorban megkezdődtek az elbocsátások. Az elmúlt hónapban csaknem ötvenezer ember maradt állás nélkül, és a turisztikai idény végeztével ez a szám tovább nő. A kevesebb bevétel ellenére Horvátországban az elmúlt időszakban az állami kiadások nőttek, igaz, csak 0,7 százalékkal. A kormány bércsökkentéseket jelentett be a közigazításban és az állami vállalatoknál, továbbá kötelezi az állami vállalatokat, hogy az általuk termelt profitot fizessék be az államkasszába. Ez a Horvát Villamosművek esetében például csaknem 2 milliárd forintnak megfelelő összeg.

A gazdaság hanyatlik,

a minimálbér nő Ukrajnában

Ukrajnában napról napra rekordokat döntöget az új fertőzöttek száma és az elhalálozási statisztika is. A héten mindkét tekintetben megdőlt a negatív csúcs: előbb kedden 2495 új esettel nőtt az igazolt betegek száma, majd szerdán 54 halálos áldozatot jeleztek, amire a járvány márciusi kirobbanása óta nem volt példa.

Ezzel együtt a korlátozó intézkedések már nem annyira szigorúak: júniustól fokozatosan beindult a tömegközlekedés, a légi és a vasúti személyszállítás, kinyithattak a vendéglők. Szeptemberben ismét megnyitottak az iskolák és az óvodák. Továbbra is tilos ugyanakkor az uszodák és a sporttermek használata, szünetelnek a gyermekszakkörök, az ifjúsági sportiskolák. A karanténkorlátozások sem egységesek, régiónként eltérő a besorolás, a Magyarországgal szomszédos Kárpátalját a narancssárga zónába sorolták, aminél csak egy kategória, a vörös szigorúbb.

A koronavírus-járvány okozta nehézségeket az ukrán gazdaság is megsínyli. A kabinet nem változtatott a márciusban módosított makrogazdasági előrejelzésén, továbbra is 4,8 százalékos GDP-visszaeséssel számol. Ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap prognózisában 8,2 százalékos zsugorodással kalkulálnak. Andrij Novak, az Ukrajnai Közgazdászok Egyesületének vezetője 6-8 százalékos hanyatlást jósol. Az államkincstár tájékoztatása szerint az első fél évben 30,4 milliárd hrivnyával (1,1 milliárd dollár), 4,9 százalékkal kevesebb bevétel folyt be a tervezettnél. Valerij Packan, az állami számvevőszék elnöke 7,8 százalékos mínuszról számolt be, szerinte ez a GDP 6,7 százalékos zuhanásáról árulkodik. Az ipari termelés 8,3 százalékkal csökkent, az import 19,7 százalékos zsugorodása 14 milliárd hrivnya bevételtől fosztotta meg az államkasszát.

Az ukrán gazdaságra jelentős hatással van a külföldön munkát vállalók által hazaküldött pénzek mennyisége is. A jegybank adatai szerint a Nyugat-Európában dolgozó ukránok 6,29 milliárd dollárnak megfelelő összeget utaltak haza a január–július közötti időszakban, 5,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány kitörését megelőző februári időszakhoz képest 7,2 százalékkal csökkent a hazautalások összege.

Denisz Smihal miniszterelnök ugyanakkor jövőre már 4,6 százalékos bővüléssel számol, a valutaalap 1,1 százalékot jelölt meg legújabb prognózisában. Miközben az ukrajnai vállalkozások nagy többsége súlyos gondokkal küzd, a miniszterelnök újabb minimálbér-emelést jelentett be. Az eddigi 4723 helyett már szeptemberben 5 ezer hrivnyára (184 dollár) nőtt a minimális fizetés, amely januártól 6000 hrivnya lesz, s 2021-ben még kétszer módosítanának az összegén.

Szlovákia szeptembertől

ismét szigorított

A koronavírus-járvány súlyosbodása miatt szeptember 1-jén Pozsony bővítette a vörös kategóriába tartozó, vagyis a járványügyi szempontból kockázatos országok listáját. Idesorolták Horvátországot, Franciaországot, Spanyolországot, Hollandiát, Belgiumot és Máltát. Aki tehát csak szeptemberben tér haza az említett országokból, annak kötelezően otthoni karanténba kell vonulnia, amelynek idejét tizennégy napról tízre csökkentették. A kormány betiltotta az ezer főt meghaladó kültéri rendezvényeket, a beltéri rendezvényeken pedig 500-ra korlátozta a lehetséges résztvevők számát. A maszkviselést a bevásárlóközpontokban és a tömegrendezvényeken szeptembertől szigorúbban ellenőrizi a rendőrség. Az új tanév első két hetében kötelező a szájmaszk viselése a középiskolákban és az alapiskolák felső tagozatain.

A járvány alaposan visszavetette Szlovákia gazdaságát, a második negyedévben a GDP 12,1 százalékkal esett vissza 2019 hasonló időszakával összevetve, viszont a munkanélküliek száma egyelőre a vártnál lassabban nő. A Szlovák Nemzeti Bank felmérése szerint a hitelüket törlesztő családok 60 százalékának átlagosan 370 euróval csökkentek a havi bevételei a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt. Bevételcsökkenésről számolt be a vállalkozók 80 százaléka is. Peter Kazimír jegybankelnök szerint különösen aggasztó, hogy a hiteltörlesztés átmeneti felfüggesztését igénylők csaknem tizede attól tart, hogy a későbbiekben sem lesz képes törleszteni a hitelét. „Nagyjából 120 millió euró visszafizetése került ezzel veszélybe” – ismerte el a jegybankelnök, hozzátéve: a törlesztés átmeneti felfüggesztését eddig mintegy 40 ezren igényelték.

A szerb gazdaság

6,5

százalékkal csökkent

a második negyedévben