Megfojtaná a vám az amúgy is szorongatott brit járműipart

Szeptemberben 328 ezer járművet helyeztek forgalomba az Egyesült Királyságban, 4,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyártói és kereskedelmi szövetség (SMMT) friss adatai felpattanást és 12 havi csúcsot mutatnak, ennyire fekete szeptemberük legutóbb 1999-ben volt a kereskedőknek. A szigetországban a március és a szeptember kiemelkedő forgalmú hónapnak számít, de velük együtt is csupán 1,243 millió eladott új autóról és 33,2 százalékos visszaesésről tudott beszámolni az SMMT az első kilenc hónap adatait összesítve. Előretörtek viszont a tisztán elektromos autók, minden huszadik eladott jármű zéró emissziós. Alternatív hajtással az idén 315 ezer autót adtak el, a járművek negyede tartozik ide. Gyártói oldalról még csak az augusztusi, 51 ezres adat és a nyolc hónap 518 ezres teljesítménye ismert, az utóbbi 40 százalékos mínuszt takar. A lefagyásra jellemző, hogy áprilisban 197 darab autó készült csak el, a nyitva tartó kereskedők pedig 4321 gépkocsit értékesítettek.

A brit autóipart méretes veszteség érné, ha megegyezés nélkül zárulnának a szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unióval. A szektor képviselői rendszeresen bombázzák az elrettentő számokkal a két tárgyaló felet, egyelőre kézzelfogható eredmény nélkül. Ha 2021-től a vámmentesség helyett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) sztenderd vámtarifáival kellene számolni, akkor a következő öt évben a páneurópai autóipart mintegy 110 milliárd eurós veszteség érné, az ágazat 14,6 millió dolgozójának kellene elbocsátástól tartania. Ez az Egyesült Királyság és az EU minden tizenötödik munkavállalóját közvetve vagy közvetlenül érintené. A vámkötelessé váló, ezért le nem gyártott autók számát ötéves időtávon hárommillióra becsüli az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA), amely szerint nem érdemes nagyon szétszálazni a károkat, mert a vámügy mindkét felet sújtja: az említett 110 milliárd euróból 52,8 milliárd jut a britekre és 57,7 milliárd Európára.

Az autóiparnak a koronavírus-járvány miatt kieső termelés már eddig százmilliárd eurós bevételkiesést okozott, és az ACEA szerint ezt nem szabad további, adminisztratív jellegű terhekkel tetézni. Ez pedig a csatorna mindkét oldalán azonos, nullás vámszabályokat követel meg. Ha mégis a WTO-tarifák lépnének életbe, az valamennyi személyautót 10 százalékos, az áruszállítókat pedig mérettől függetlenül 22 százalékos vámmal sújtaná. Ez a jelenlegi kis haszonkulcsokat is lenullázná, veszteségessé téve az áraik emelésére képtelen gyártók sorát. Az elkerülhetetlen drágulás a keresletre is negatívan hatna, a gyártók folytonos költséglefaragási kényszerben lennének, és takarékoskodni próbálnának modellválasztékuk szűkítésével is, épp amikor az elektromos és az önvezető autók gyártására való átállás hatalmas pluszkiadásokat kíván meg tőlük. Az alkatrészek is vámkötelessé válnának, ami gyökeresen átalakítaná az egész beszállítói rendszert.