Az erős jüan sem fékezte meg az export száguldását

VG | A stabil külföldi keresletnek köszönhetően a várakozásokat meghaladva bővült decemberben a kínai export, még a viszonylag erős jüan sem fogta vissza az immár sorozatban hetedik hónapja tartó növekedést. A kínai vámszolgálat tegnap közzétett adatai szerint a kivitel dollárban számolt értéke éves összevetésben 18,1 százalékkal nőtt, vagyis lassult a novemberi 21,1 százalékos ugráshoz képest, de így is jobb a várt 15 százaléknál. Az import is a reméltnél gyorsabban, 6,5 százalékkal nőtt, míg elemzők 5 százalékos bővülésre számítottak a novemberi 4,5 százalék után. Az év egészét tekintve az export 3,6 százalékkal nőtt, az import pedig 1,1 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Kína növelte piaci részesedését a többi exportorientált gazdaság rovására, és Iris Pang, az ING vezető közgazdásza szerint a kivitele az idén is nőni fog a világgazdaság talpra állása következtében. Az elemzők egy része azonban attól tart, hogy az alapanyagárak emelkedése és az erős jüan miatt a következő hónapokban lassulhat a bővülés üteme. A kínai deviza árfolyama tavaly 6,7 százalékkal nőtt, amire három éve nem volt példa.

A kínai külkereskedelmi mérleg egyenlege újabb rekordot döntött decemberben, elérte a 78,17 milliárd dollárt, messze meghaladva a 72,35 milliárd dolláros konszenzust. Tavaly Kína összesen 535,03 milliárd dollárnyi kereskedelmi többletet halmozott fel, ami a legmagasabb 2015 óta.

A politikailag is érzékenynek számító amerikai viszonylatban Kína exportja 7,9 százalékkal, 451,8 milliárd dollárra, importja pedig 9,8 százalékkal, 134,9 milliárd dollárra nőtt. A kínai többlet 316,9 milliárd dollárt tett ki, vagyis Donald Trumpnak nem sikerült elérnie célját, hogy megszüntesse az amerikai hiányt. Trump azonban elnöksége utolsó napjaiban is szítja a kétoldalú feszültséget, aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében 2021. no-vember 11-ig az amerikai befektetőknek meg kell szabadulniuk minden, a kínai hadsereggel kapcsolatban lévő vállalat részvényeitől. (Az eredeti, novemberi rendelet csak a részvényvásárlást tiltotta meg.) A feketelistára

a tervek szerint felkerült volna az Alibaba, a Tencent és a Baidu is, de a Reuters értesülése szerint Steven Mnuchin pénzügyminiszter, aki viszonylag mérsékelt álláspontot képvisel Kínával kapcsolatban, egyelőre megakadályozta ezt a döntést. A PayPal viszont történelmet írt azzal, hogy az első olyan külföldi cég lett, amely száz százalékban birtokol Kínában működő fizetési platformot, miután megszerezte a GoPay tulajdonrészének fennmaradó 30 százalékát. Pénzügyi részleteket nem közöltek, ahogyan azt sem lehet tudni, egy éve mennyiért vették meg a 70 százalékot. A PayPal így felveheti a versenyt a világ legnagyobb internetes fizetési piacán az Alibaba-hátterű Ant Group tulajdonában lévő Alipayjel és a Tencent szolgáltatásával, ahogy Kína teljesen megnyitja a pénzpiacát a külföldiek előtt.