Georgia megint megmentette a demokratákat

Vegyesen reagáltak a New York-i tőzsdeindexek a hírre, hogy a demokraták egy lépéssel közelebb kerültek a szenátus megszerzéséhez; a Dow Jones 0,6, az S&P 500 0,2 százalékkal erősödött, a Nasdaq 0,6 százalékkal gyengült nyitás után, amikor még várták a georgiai utóválasztás végeredményét. A tízéves amerikai kötvények hozama nyolc bázisponttal 1 százalék fölé ugrott, ami először fordult elő tavaly március óta, a dollár árfolyama pedig majdnem hároméves mélypontra csúszott vissza a lehetőségre, hogy a január 20-án hivatalba lépő Joe Biden elnök megvalósíthatja nagyratörő gazdaságpolitikai, egészségügyi, infrastruktúra-fejlesztési, környezet- és klímavédelmi elképzeléseit.

Raphael Warnock személyében először lesz Georgia államnak afroamerikai szenátora; az atlantai Ebenezer Baptista Egyház lelkésze a szavazatok 98 százalékának összeszámlálása után 50,6 százalékkal, behozhatatlan előnnyel vezetett a hivatalban lévő Kelly Loefflerrel szemben, aki 49,4 százalékot szerzett.

A 33 éves Jon Ossoff győzelmét ugyan lapzártáig nem hirdették ki, de több mint 17 ezer szavazattal vezetett David Perdue-val szemben, és a különbség folyamatosan nőtt a javára. A két demokrata jelölt bekerülésével mindkét párt 50 szenátorral rendelkezne a felsőházban, szavazategyenlőség esetén azonban Kamala Harris alelnök voksa dönt.

A demokrata tarolás gazdasági szempontból negatív és pozitív hatásokkal is jár majd. A szenátus megszerzésével megnyílik az út további jelentős fiskális ösztönzés előtt, amelyre nagy szüksége van a koronavírus-járvány miatt recesszióba süllyedt amerikai gazdaságnak, de amelyet a republikánusok nem támogatnak a növekvő költségvetési deficit és államadósság miatt. A gazdaság és a munkaerőpiac talpra állását nagymértékben elősegíthetik a demokraták infrastruktúra-fejlesztési elképzelései is, amelyekre Biden háromezermilliárd dollárt ígért.

A GDP 70 százalékát adó lakossági fogyasztást pedig az pörgetheti fel, hogy a jövendő elnök gazdasági csapata – a pénzügyi tárca vezetésére javasolt Janet Yellennel az élen – a jövedelmi egyenlőtlenségek felszámolásának elkötelezett híve, így várhatóan emelkedni fognak a munkabérek. A kiadások növelése ugyanakkor valószínűleg az infláció emelkedésével jár majd, ezt azonban Jerome Powell, a jegybank szerepét betöltő Fed elnöke sokkal kisebb problémának tartja, mint a munkaerőpiaci kihívásokat, a válság miatt megnövekedett munkanélküliséget.

A vállalatok az adóterhek növelésére, a bankok, a nagy technológiai cégek és a fosszilis energiát termelők pedig szigorúbb szabályozásokra számíthatnak, de elemzők egy része nem tart drasztikus változásoktól. A kiegyenlített szenátusi erőviszonyok miatt ugyanis a döntésekhez minden demokrata törvényhozó támogatása szükséges, és vannak közöttük olyan mérsékeltek, akik nem fogják majd elfogadni a párt radikálisabb baloldalának követeléseit. Michael Cembalest, a JPMorgan Asset Management piaci és befektetési stratégiáért felelős elnöke szerint Biden adózási és kiadási javaslatait például nehéz lesz átverni a szenátuson, mert ezek a demokrata képviselők „ideológiailag közelebb állnak a mérsékelt republikánusokhoz, mint a progresszív demokratákhoz”.

Tovább csökkent a foglalkoztatottság

A várt 88 ezres növekedés helyett 123 ezerrel csökkent az amerikai magáncégek által foglalkoztatottak száma decemberben; ez első alkalommal fordult elő április óta. A szolgáltatási szektorban 105 ezer álláshely szűnt meg a koronavírus-járvány újabb hulláma és az annak megfékezésére bevezetett korlátozások következtében. | VG