A vártnál is erősebb a német gazdaság

A tény, hogy a német gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben elkerülte a visszaesést, nem új keletű, a teljesítménye azonban még a vártnál is jobb volt: a tavalyi év utolsó három hónapjában 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, szemben a kezdeti becslésekben szereplő 0,1 százalékos növekedéssel. Az egy évvel korábbihoz mérve a negyedéves GDP 3,7 százalékkal volt alacsonyabb, míg a korábbi becslésben 3,9 százalék szerepelt. A tegnap közzétett részletes adatokból látható, hogy elsősorban az építőipar és a külkereskedelmi forgalom növekedése mentette meg a gazdaságot a novemberben bevezetett második lezárás után a visszaeséstől. Az építőipari beruházások 1,8 százalékkal nőttek negyedéves összevetésben, az export 4,5 százalékkal, az import pedig 3,7 százalékkal bővült. Ez a teljesítmény kompenzálni tudta a második lezárás sújtotta lakossági fogyasztást, az 3,3 százalékkal csökkent a harmadik negyedévihez képest. Érdekes viszont, hogy ebben az időszakban az állami kiadások is csökkentek 0,5 százalékkal, holott az előző három negyedévben növeked­tek. Fontos megjegyezni, hogy a második negyedévben, az első lezárás idején tapasztalt történelmi léptékű, 9,7 százalékos visszaesést a harmadik negyedévben az előzőhöz képest 8,5 százalékos emelkedés követte, ahonnan a következő lezárás alatt is tovább tudott növekedni a gazdaság. A tavaszi zárlat alatt a lakossági fogyasztás visszaesése például 11 százalékos volt az előző három hónaphoz viszonyítva, míg a mostani adatok ennél sokkal kisebb, 3,3 százalékos csökkenésről szólnak.

Félő azonban, hogy a negyedik negyedévben tapasztalt lendület már nem tart ki az idei első negyedévben is – jegyzi meg elemzésében Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. Főként, hogy december közepe óta tovább szigorítottak a korlátozó intézkedéseken, és főként az építőipart sújtó, az átlagosnál hidegebb februári idő szintén visszahúzza a növekedést. Emellett az Egyesült Királyságban bejegyzett vállalatok a Brexit előtti bizonytalanságban ebben az időszakban gyorsuló ütemben halmozták fel készleteiket, ami az év első három hónapjában gyengébb keresletet eredményezhet a részükről. Tovább növeli a nemkívánatos rotáció kockázatát, hogy várha­tóan Európa más országaiból is visszaesik a kereslet. Így könnyen lehet, hogy azok az erők, amelyek a negyedik negyedévben növekedést okoztak, az idei elsőben ellenkező irányban hatnak.

Némileg árnyalja a képet, hogy az Ifo gazdaságkutató által összeállított gazdasági hangulatindex mutatói januárról februárra mind az aktuális üzleti kondíciók, mind a hat hónapos kilátások megítélése tekintetében a várakozáson felül alakultak. A feldolgozóiparban a kiugróan nagy mértékű javulás követ­keztében több mint két évvel ezelőtti szintre állt vissza az üzleti han­gulatindex, de már a korlátozások által leginkább sújtott szolgáltatóipari ágazatok is jobbnak ítélték a kilátásaikat. Így az együttes érté­ket jelző mutató a várt 90,5 pont he­lyett 92,4 pontra emelkedett feb­ruárban a januári 90,3 pontról. Leg­utóbb tavaly októberben állt a februárban elért szintnél magasabban, 92,7 ponton. A német kormány a 2020-as éves visszaesést már az elő­ző hónap végén alacsonyabbra, 4,9 százalékra módosította az előzetes 5,3 százalékról, 2021-re pedig 3 százalékos bővülést vár. A jó adatok nyomán emelkedtek a német részvények és a páneurópai STOXX 600 index. Németország 2020 január­ja óta a legmagasabb hozam mellett adott el tízéves kötvényeket tegnap, mínusz 0,32 százalékon.