Találgatnak, mikor lesz immunitás

Világszerte zajlanak a tömeges oltások, a Covid-vé­dettség megszerzése azonban eltérő mértékben halad: van, ahol már idén megszerzi a lakosság nagy része a koronavírus elleni védelmet, máshol viszont egy évtizedre lenne szükség – a jelenlegi ütemben – az átoltottság megszerzéséhez – írta tegnap a Bloomberg.

Míg az Egyesült Államok népességének háromnegyede megkaphatja idén a koronavírus elleni oltást, a szomszédos Kanadában óriási a lemaradás. Máshol gyors léptekkel halad a kétdózisú oltások beadása: Izrael lakosainak 75 százaléka két hónapon belül kaphatja meg az oltást, a briteknél ez hét hónapot vesz majd igénybe. Franciaországban viszont (hacsak nem gyorsítanak) csaknem négy évbe telik, míg a lakosság háromnegyede oltáshoz jut, az olaszoknál, a németeknél és a spanyoloknál ez nagyjából három évet fog igénybe venni.

Az átoltottság várhatóan nagymértékben felgyorsul világszerte a következő hónapokban, miután egyre több oltóanyagot hagynak jóvá, és a gyártási kapacitások is bővülnek. Tegnapig már több mint 108 millió adag oltóanyagot adtak be világszerte, és az átoltottság elérését elősegíti globálisan a vakcinával kapcsolatos bizalmatlanság csökkenése.

Mostanra már az emberek több mint fele hajlandó lenne beoltatni magát, ha egy héten belül felajánlanák a lehetőséget – derül ki a YouGov és az Imperial College London Institute of Global Health Innovation (IGHI) friss felméréséből. A több mint 13 ezer fős kutatás szerint Nagy-Britanniában a népesség 78 százaléka oltatná be magát, ezt Dánia követi, ahol a lakosság kétharmada mond igent a vakcinára. Franciaországban viszont még mindig nagy a szkepticizmus, a korábbi 15 százalék helyett a lakosság harmada oltatná be magát. A Reuters tegnapi híre szerint a hét végén megérkeznek a franciákhoz az első vakcinaszállítmányok az AstraZenecától. Ezzel ellentétben Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában és Szingapúrban november óta csökkent az oltási hajlandóság.

Mivel az oltásoknak alapvető szerepük lesz a pandémia vissza­szorításában, az országok vezetőinek fel kell hívniuk az emberek figyelmét az előnyeikre, és biztosítaniuk kell, hogy mindenki részesülhessen belőlük – mondta David Nabarro, az IGHI igazgatója, az Egészségügyi Világszervezet szakértője. Az Európai Unió is az oltási hajlandóság növelésére törekszik. Míg korábban az EU volt a Covax nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezés legnagyobb támogatója, most vakcinahiánnyal küszködik – írja a The New York Times. A Politico értesülése szerint Brüsszel emiatt nyomás alá helyezné a vakcinaszállításra szerződött gyógyszergyártókat: ha nem teljesítik a szerződésben vállaltakat, akkor a korábban számukra kiadott szabadalmakat figyelmen kívül hagyva az EU tagjai állami hatáskörben gyárthatnának oltóanyagot.

Dánia a napokban jelentette be egy digitális „koronavírus-útlevél” kifejlesztését, amely lehetővé teszi a külföldi utazást, és a beoltottak számára az éttermek, konferenciák, zenei fesztiválok és sportesemények látogatását.

Az Európai Gyógyszerügynökség tegnap pedig arról számolt be, hogy megkezdte az Eli Lilly és a Regeneron gyógyszergyártók Covid–19-betegek kezelésére alkalmazható antitest-terápia hatásosságának a vizsgálatát. A cél annak megállapítása, hogy a két gyártó „koktélja” alkalmas-e az oxigénes kezelésre nem szoruló, de a kockázatos csoportba tartozó betegek kezelésére.