Európára önti a pénzt Kína, a kedvencet könnyen kitalálhatjuk, az export máshová zúdul
Kína számára ugyan az export az üzleti tevékenység előnyben részesített formája, nagy hangsúlyt fektet a külföldi befektetésekre is, a jelek szerint Európa az egyik kedvenc célpontja: tavaly hétéves csúcsra ugrott a kontinensre áramló kínai tőke mennyisége, és először haladta meg a többi magas jövedelmű gazdaságét – miközben az Egyesült Államokban a geopolitikai feszültségek közepette egy évtizede a legalacsonyabb szinten stagnál.
A Rhodium Group és a berlini székhelyű Mercator Institute for China Studies (MERICS) közös jelentése szerint 2025-ben Európába irányult a kínai globális befektetések mintegy 25 százaléka, ami jelentős ugrás a 2024-es 17 százalékhoz képest.
Kína összesen 16,8 milliárd eurót invesztált az Európai Unióba és az Egyesült Királyságba tavaly, ami 67 százalékkal több az előző évinél. Ennek 42 százaléka az elektromos járművek ellátási láncának szektorába irányult.
A növekedést azonban a fúziók és felvásárlások hajtották,
amelyek 89 százalékkal, 7,9 milliárd euróra ugrottak meg, míg a zöldmezős beruházások értéke 51 százalékkal, 8,9 milliárd euróra nőtt.
Változatlanul Magyarország Kína kedvence
A korábbiakhoz hasonlóan a jelentés ismét kiemelte Magyarországot, amely immár harmadik éve az első a kedvezményezett országok között, bár a részesedése némileg csökkent: 2024-ben még 31, 2025-ben 23 százalékos volt csak.
Ennek az oka, hogy tavaly nem jelentettek be milliárd eurós értékű új beruházásokat, csak olyan „kisebbeket”, mint a BYD kutatási-fejlesztési központja (198 millió euró) és a Zhejiang Huashuo csoporthoz tartozó Halms miskolci gyára (mintegy 200 millió euró).
Magyarország ezzel ismét olyan európai gazdasági nagyhatalmakat utasított maga mögé, mint Németország és Franciaország, bár mindkettő részesedése nőtt 2025-ben a kínai befektetésekből:
- Németországé 10-ről 15,
- Franciaországé 5-ről 12
százalékra.
Értékében a németországi majdnem háromszorosára, 2,5 milliárd euróra, a franciaországi közel a négyszeresére, 1,9 milliárd euróra ugrott. Az Egyesült Királysággal együtt a két ország a 2024-es 23 után a kínai befektetések 34 százalékát vonzotta tavaly.
A tőkekiáramlás így is elmarad az egy évtizeddel ezelőtti csúcstól
Jó néhány más európai országnak is jutott a tortából: Spanyolországba 1,5 milliárd eurónyi kínai tőke áramlott, ennek harmadát adta a China Three Gorges, amely felvásárolta a mulai naperőművet.
Svédországnak 1,4 milliárd euró jutott, amelyből a HongShan Marshall Group felvásárlása a legnagyobb, Ciprusnak pedig 1,1 milliárd euró – az egész abból, hogy a Tencent megvette az Easybraint.
Az európai befektetéseket a kínai gazdaság megszokottnál lassabb növekedése és az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háború hajtja.
A tőkekiáramlás azonban változatlanul jóval kisebb, mint a csúcsidőszakban, nem egészen a fele az előző évtized közepinek.
A külföldi értékesítés fő csatornája változatlanul az export
„Peking arra összpontosít, hogy kiépítse a hazai ipari kapacitást, és otthon tartsa az alapvető technológiákat és a know-how-t” – emelte ki a jelentésből a Nikkei Asia gazdasági hírportál.
A tartósan gyenge belföldi kereslet és az alacsony kínai profitmarzsok, valamint az alulértékelt jüan is arra ösztönzi a kínai vállalatokat, hogy továbbra is az exportot használják áruik külföldi értékesítésének fő csatornájaként.
A kínai export is tovább nőtt Európába, különösen azokban az ágazatokban, amelyek szintén jelentős kínai befektetéseket vonzottak. Az autóexport volumene 15, az akkumulátoroké 43, a szélerőmű-berendezéseké pedig 65 százalékkal emelkedett tavaly.
2025-ben azonban változatlanul az Egyesült Államok volt Peking első számú partnere, oda irányult a teljes kínai export 11,1 százaléka, majd Hongkong (8,9 százalék) és Vietnám (5,3 százalék) következett.
Az EU szélmalomharcot vív Kínával
Az EU ugyanis szélmalomharcot vív Kínával, a dömpingellenes és vámintézkedései együtt is csak az Európába irányuló kínai export 9 százalékát fedik le a szerzők becslése szerint, így a 27-ek továbbra is „viszonylag nyitott piac Kína számára”.
„A kulcskérdés az, hogy a kínai cégek továbbra is nagymértékben támaszkodnak-e az exportra tengerentúli értékesítéseik során, vagy a kifelé irányuló befektetések szintjének folyamatos növekedését fogjuk látni” – hangsúlyozza a jelentés, amely arra számít, hogy „ha a gazdasági, politikai és szakpolitikai feltételek nem változnak jelentősen, akkor a kínai cégek az exportot fogják előnyben részesíteni.”
A magas költségek és a szabályozási akadályok is korlátozhatják Európa vonzerejét a kínai befektetők számára,
míg a döntéshozatal lassúsága és a politikai kompromisszumok lassíthatják az EU azon erőfeszítéseit, hogy több termelést hozzanak vissza vagy tartsanak a blokkon belül.
Brüsszel ráadásul várhatóan továbbra is óvatos lesz Kínával szemben, tart a lehetséges megtorlásoktól, különösen a kritikus fontosságú ásványi anyagokat, például a ritkaföldfémeket érintőktől, valamint az amerikai vámokat övező bizonytalanságtól.
„Ez középtávon széles körben nyitva hagyja az európai piacokat a kínai export előtt”, miközben a kínai vállalatoknak „kevesebb okot ad arra, hogy az EU-ba fektessenek be”, összegez a jelentés.
Az EU nagy előnye az egységes piac
A jelentést bemutató tájékoztatón a portál tudósítása szerint Andreas Mischer, a MERICS elemzője elismerte, hogy Európa azzal a dilemmával szembesül, hogy több vagy kevesebb kínai befektetést kíván-e fogadni.
Ideális esetben továbbra is vonzanánk a kínai befektetéseket az autóiparba és így tovább, de ugyanakkor biztosítanánk a helyi értékteremtést és a helyi hatások tényleges megteremtését
– fogalmazott.
Ez szerinte olyan feltételek meghatározását igényelhetné, mint a munkaerő-felvételi kvóták és a technológiaátadás, anélkül, hogy annyi akadályt teremtene, hogy a befektetők „teljesen elhagyják az európai piacot”.
Gregor Williams, a Rhodium Group kínai vállalati tanácsadó csapatának igazgatóhelyettese pedig azt hangsúlyozta, hogy végső soron „Európának fel kell ismernie, mi az előnye – ez pedig a piacához való hozzáférés”.
