Szinte páratlan a török gazdasági növekedés

Tiszóczi Roland | Törökország azon kevés ország közé tartozik, amely 2020-ban is gazdasági növekedést tudott elérni. A tavalyi egész évre vonatkozóan 1,8 százalékos volt a GDP-növekedés, ez egyes országok még a válság előtti időkben is megirigyelhették volna. A világ legerősebb gazdaságait tömörítő G20-országok közül Kína 2,3 százalékos növekedése mellett kizárólag a török gazdaság tudott tavaly bővülni. A GDP 5,9 százalékkal növekedett a negyedik negyedévben éves összevetésben, ez némi lassulás a harmadik negyedévi lefelé módosított, 6,3 százalékos növekedés után, és elmaradt a piaci előrejelzésekben szereplő 7,1 százaléktól is. A legnagyobb mértékben a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor számai emelkedtek, míg a mezőgazdaság, az építőipar, a pénzügyi szektor és az ingatlanpiac a vártnál gyengébben teljesített. A GDP negyedéves összehasonlításban 1,7 százalékkal nőtt – közölte a Török Statisztikai Hivatal. 2020-ban az egész éves növekedés duplája lett a 2019-ben mért 0,9 százaléknak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az állami bankok hitelkihelyezése csaknem megkétszereződött az év második felében, ami nagyrészt ellensúlyozni tudta a korlátozások üzleti életre gyakorolt hatásait.

Ennek a növekedésnek azonban ára volt. Az olcsó hitelezés felgyorsította a líra dollárral szembeni gyengülését – ami tavaly elérte a 20 százalékot, történelmi mélypontra gyengítve a fizetőeszközt –, vészesen lecsökkentette az ország devizatartalékait, és hozzájárult az infláció 15 százalékra emelkedéséhez. Ugyanakkor a hitelek oly módon pörgették fel a gazdaságot, hogy közben csupán kevés új munkahely jött létre. Jason Tuvey, a Capital Economics vezető közgazdásza ezért hangsúlyozza, hogy a török fellendülés kiegyensúlyozatlan, és tovább súlyosbítja az ország külső sérülékenységét. Az adatok azt mutatják, hogy a pénzügyi szektor aktivitása tavaly több mint 21 százalékkal nőtt. Túlnyomórészt ez ösztönözte az általános növekedést is, míg az elmúlt években a bővülés motorját jelentő építőipar 3,5 százalékkal, az idegenforgalmi és egyéb szolgáltatási tevékenységek 4,3 százalékkal zsugorodtak az előző évhez képest.

A líra árfolyama a GDP-adatok hírére 7,241-re erősödött a dollárral szemben, ami több mint 1,5 százalékos napon belüli elmozdulás. A török fizetőeszköz a múlt héten számottevően gyengült, a november eleje óta tartó erősödést követően. A líra novemberben azután kezdett erősödni, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök új gazdasági korszakot hirdetett, új jegybankelnök lépett hivatalba, majd a jegybank 17 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, és drasztikusan csökkentette az állami bankok hitelkihelyezéseit.

A szintén novemberben kinevezett pénzügyminiszter, Lütfi Elvan közölte, hogy Törökország ebben az évben az árstabilitást helyezi előtérbe. Elemzők szerint az ország gazdasága a szigorú monetáris politika ellenére is csaknem 5 százalékkal bővülhet 2021-ben.