Bólintott a karlsruhei bíróság az EU-alapra

Fellélegezhettek, akik várva várják az európai uniós újjáépítési alap pénzeinek az érkezését júliustól – főképp az EU mély válsággal küzdő déli fertályán –, miután a német alkotmánybíróság feloldotta a pénzcsapok blokkját. A karlsruhei taláros testület tegnapi döntésében elutasította az euroszkeptikus ellenzékiek benyújtotta panaszt az ellen, hogy az EU legnagyobb gazdasága hozzájáruljon a 750 milliárd eurós, közös uniós hitelfelvétellel megvalósuló kilábalási program finanszírozásához.

Miközben a tavaly mély recesszió­ba zuhanó uniós gazdaság horizontján fogyatkoznak a felhők, a járvány elhúzódása miatt zuhanó népszerűségű német kormánypártok felett egyre gyülekeznek. Itt is, ott is csökkentheti a nyomást, hogy a nagy uniós tagállamokban – köztük Németországban – a növekvő oltóanyag-szállítmányok segítségével áprilisban jelentősen felgyorsult a vánszorogva induló vakcinázás a koronavírus ellen. Ám a lassúság és a szigorú zárlatok, amelyekkel az új vírusvariánsok hullámát próbálták megelőzni, már pusztító hatással jártak a kormányzó pártok – a kereszténydemokraták (CDU) és keresztényszocialisták (CSU) szövetsége és a szociáldemokraták (SPD) – népszerűségére. Miközben a német kórházak ismét megtelnek, a szeptemberi választások után távozó Angela Merkel kancellár utódlásáért durva küzdelem folyt a CDU elnöke, Armin Laschet és a CSU-s bajor miniszterelnök, Markus Söder között. Bár a párharc keddre eldőlt – a jóval népszerűtlenebb Laschet győzelmével –, a járványgörbe felívelésének és a sár­dobálásnak meglett a drámai poli­ti­kai következménye. A Zöldek egy nappal korábban megválasztott kan­cellárjelöltje, a náluk évtizedekkel fiatalabb, negyvenéves Annalena Baerbock örülhet. A Forsa intézet a jobboldali belharc közepette végzett közvélemény-kutatást: a Zöldek most először a legnépszerűbb párttá váltak, helyet cserélve a CDU–CSU párossal: az utóbbiak 21 százalékos támogatottságával szemben 28 ponton állnak, az SPD pedig csak 13 százalékon.

Az ügyes kompromisszumépítőként ismert Laschetnak még van majd öt hónapja, hogy visszanyerje a választók kegyét. De még ha addigra sikerül is lerázni járványt, és a CDU–CSU fordítana a szerencséjén, a Zöldeket már aligha lehet kihagyni a következő kormánykoalí­cióból. Sőt, ha másodikként végeznek, még akkor is lehet, hogy a baloldali pártokkal összefogva ők adják a kancellárt. Merkel klímavédelmet, energiazöldítést és digitalizációt támogató politikája akaratlanul is segített Baerbockéknak a szavazói centrumban meggyökeresedni, hiszen ezek nekik is fő követeléseik. A Zöldek berlini hatalomátvétele az európai politikában is mélyreható következményekkel járhatna, hiszen az uniós föderalizáció elszánt támogatói. Baerbock mögött párttársai teljes egységben sorakoztak fel: rég vége annak a korszaknak, amikor 1999-ben vörös festékes zacskót vágtak egy párteseményen Joschka Fischer zöld külügyminiszterhez, miután azt mondta, támogatja a NATO koszovói légicsapásait. A párton belül a kompromisszumokra hajló „realisták” és a balos zöld „fundamentalisták” közti több évtizedes küzdelem az előbbiek javára dőlt el. Megválasztásakor Baerbock a vidéki és az alacsony jövedelmű németek helyzetének javítását ígérte – ami a szociáldemokraták számára támaszthat kemény versenyt –, a klímacélok betartásának sürgetésével pedig a hatékonyabb környezetvédelmi erőfeszítéseket kívánó európai és amerikai politikai és gazdasági elitben szerezhetett szimpatizánsokat.