Kedden kerül sor a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő ülésére, ahol meglepetést okozna, ha hozzányúlnának a 0,6 százalékon lecövekelt rátához. Jelentősebb új bejelentésekre is kicsi az esély, mert az elmúlt hónapban az nem okozott meglepetést, és az árdinamika szempontjából igazán érdekes időszak még előttünk áll.
A tavasz hátralévő hónapjai ilyen szempontból feszültnek ígérkeznek, hiszen 5 százalék közelébe, azaz érdemben a célsávon kívülre kerülhet az árindex április–májusban a még mindig magas inflációs alapfolyamatok, az olajárak miatti bázishatás és a jövedékiadó-emelés következtében.
Az pedig a gazdaság újranyitásával összekapcsolt áremelésektől függ majd, hogy az infláció júliustól visszatér-e a célsávba – véli Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezető stratégája. Emellett a hozamgörbe távolabbi végére nehezedő nyomás is mérséklődött, a forintárfolyam pedig a jegybank által inflációs szempontból elfogadható tartományban tartózkodik. Esedékessé válik az MNB állampapír-vásárlási programjának 1000 milliárd forintos mérföldkövenkénti technikai felülvizsgálata, amit elvileg most kellene elvégezni. Komoly piacmozgató hatása annak lenne, ha változtatnának a program elemein, de ezt Tardos nem tartja valószínűnek. Kedden a japánok is döntenek a mínusz 0,1 százalékos alapkamatukról, de aligha módosítanak rajta.
Szerdán zárul az amerikai Fed kamatdöntő ülése, amelyen a papírforma a 0–0,25 százalékos ráta szinten tartása lenne.
Jerome Powell, a Fed elnöke többször megerősítette, hogy a rendkívül laza monetáris kondíciók még sokáig velünk maradnak, és 2023 előtt nem lesz kamatemelés.
Ezenfelül arra is ígéretet tett, hogy legalább a jelenlegi ütemben folytatja eszközvásárlási programját, amíg el nem érik a foglalkoztatási célt, aminek érdekében átmenetileg a cél feletti inflációt is hajlandók tolerálni. Ez alapján Váradi Beáta OTP-stratéga arra számít, hogy legkorábban 2022-ben kezdődhet el a Fed mérlegének szűkítése, amiről ez év második felében érkezhet majd iránymutatás.
Kimondottan optimista várakozások övezik az Egyesült Államokból csütörtökön érkező első negyedéves GDP-adatokat. A számítások szerint az idei növekedési dinamika 1984 óta nem látott szintre emelkedik majd.
A Covid-válságból való kilábalás egészen más ütemben halad a tengerentúlon, mint Európában, köszönhetően a három koronavírus-mentőcsomagnak és a rendkívül jó tempóban folyó oltási programnak.
Ezzel összhangban már az első negyedéves dinamika esetében is erőteljes fellendülés várható, hiszen a decemberben elfogadott Covid-mentőcsomag milliárdjainak jó részét januárban elköltötték, míg a márciusi csomag egy részét – a gyors folyósításnak köszönhetően – részben már az első negyedévben felhasználták. A sikeres oltási program nyomán levegőhöz jutott a szolgáltató szektor is.
Erős évkezdetre lehet számítani, dacára annak, hogy februárban a Texast sújtó katasztrofális időjárás és a globális csiphiány mély nyomot hagyott a feldolgozóipar teljesítményén. A konszenzus 6,5 százalékos, negyedéves bázisú, évesített növekedési adatról szól, ami megalapozza a 2021-es kedvező várakozásokat.
Pénteken publikálják az első negyedév előzetes euróövezeti GDP-adatot is, valamint a nagy gazdaságok növekedési statisztikáit. Az euróövezet egészének GDP-je 0,8 százalékos negyedéves bázisú visszaesést mutathat majd, a nagy gazdaságok közül Németország adata lehet a leggyengébb (mínusz 1,5 százalék), a francia gazdaság pedig akár el is kerülheti a recessziót.
