Felpattanás helyett zsugorodást hozhatott a negyedév

Tiszóczi Roland | A februári német ipari adatok alapján úgy tűnik, hogy az ország nehezen kerülheti el a gazdasági visszaesést az első negyedévben a megelőző negyedévhez viszonyítva. Februárban 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző hónaphoz képest, míg az elemzői előrejelzésekben 1,5 százalékos növekedés szerepelt – közölte a Destatis. Januárban szintén visszaesés volt, akkor

2 százalékkal csökkent a teljesítmény havi alapon. Így már a második egymást követő hónapban jegyeztek fel visszaesést az előző nyolc hónap növekedése után. A 2020. februáritól, azaz a járványt megelőző utolsó „békebeli” hónapétól 6,4 százalékkal maradt el a termelés volumene.

A német ipar gyenge évkezdése elsősorban az építőipar borzalmas év eleji teljesítményére vezethető vissza. A szokatlanul hideg idő miatt januárban leálltak a nagyobb építkezések, így a legrosszabb várakozásoktól is elmaradva, 12 százalékkal esett az aktivitás, majd februárban a teljesítmény további 1,3 százalékkal csökkent. Az ipar visszaesése még ezzel együtt is meglepte az elemzőket, főként, mert a beszerzésimenedzser-indexek alakulása is növekedésre engedett következtetni. Bár a csiphiány a német autóipart is érzékenyen érintette, és ez várhatóan jócskán el is húzódik majd, összességében a zord téli idő lehet az oka a nem várt visszaesésnek – foglalta össze a helyzetet Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. A visszafogott ipari teljesítménnyel szemben az export meglepően jól tartotta magát, értéke 0,9 százalékkal nőtt februárban az előző hónaphoz mérten. Noha az elemzők ennél is jobb eredményre,

1 százalékos bővülésre számítottak, ez így is rendkívül jónak tekinthető a januári 1,6 százalékos emelkedés után, figyelembe véve az országot sújtó járványügyi korlátozásokat. Az export felpörgését elsősorban a növekvő kínai kereslet okozta: februárban Németország 8,5 milliárd euró értékben exportált Kínába, ami 25,7 százalék növekedés éves szinten, de erőteljes volt a forgalom az ellenkező irányban is, az onnan származó német import 32,5 százalékkal, 9,9 milliárd euróra emelkedett.

A német gazdaság állapotát a „széttartás” szóval lehet a legjobban leírni. A november óta tartó korlátozó intézkedések méretes éket vertek az egyik oldalon a szolgáltatások és az egyéb, lezárás által sújtott szektorok, a másik oldalon az ipari tevékenységek közé. Ez utóbbiak jelentős hasznot húznak abból is, hogy a világ más régiói hatékonyabban alkalmazták a korlátozásokat, vagy hamarabb fel tudták pörgetni az oltásokat, mint maga Németország. Ezért – állítja Brzeski – hacsak a márciusi adatokban nem látható majd robbanásszerű ipari és építőipari növekedés, úgy a német gazdaság első negyedéves számai biztosan visszaesést mutatnak majd.