Egy fedél alatt a Vonovia és a Deutsche Wohnen

Kriván Bence | Összebútorozhat a német bérlakáspiac két kiemelkedő szereplője, miután a Vonovia bejelentette, hogy 18 milliárd euró értékű felvásárlási ajánlatot tett közvetlen riválisára, a Deutsche Wohnenre, amelyet az első olvasatban el is fogadott. Az ügylet végleges jóváhagyásához az kell, hogy a közkézen forgó részvények legalább feléhez hozzájuthasson a Vonovia. Az egyben a szektor európai piacvezetőjének számító társaság darabonként 52 eurót fizet a Deutsche Wohnen-részvényekért, és magára vállalja az 1,03 eurós osztalék kifizetését is. Ez így együtt a Deutsche Wohnen pénteki záróárához képest 18 százalékos prémiumnak számít. A részvény­árfolyam hamar eléri a kínálati árat, hiszen a tegnapi nyitás után már 15,5 százalékkal erősödött az ingatlanos társaság kurzusa, miközben a Vonoviánál a befektetői lelkesedés nyomait sem láthattuk, az árfolyam 5,5 százalékot zuhant bő egy óra alatt. A német, osztrák és svéd városokban bérlakásokat építtető és üzemeltető Vonovia vezérigazgatója, Rolf Buch nem szokványos magyarázattal állt elő: a felvásárlási szándékot a lakások kornak és a szigorodó uniós szabványoknak megfelelő energetikai korszerűsítésével és az idősödő bérlői összetételhez igazodó kényelmi átalakítások szükséges­ségével magyarázta. A szinergiahatások mindkét területen látványosak lehetnek, ahogy a korszerűsítés költségigénye is, amelyen – ha vállvetve dolgoznak – szakértők szerint sokat spórolhatnak. Egész pontosan éves szinten 105 millió eurós szinergiahatással kalkulálnak 2024 végétől kezdődően, ami döntően az együtt több mint félmillió lakásból álló ingatlanportfólió kezelésének egyszerűsítéséből és a technikai szolgáltatások megosztásából származhat. A Jefferies elemzői kommentárjában elismeri a fúzió stratégiai fontosságát, és a kitűzött célokat is támogatandónak tartja, viszont a kimutatott szinergiahatást két ekkora piaci szereplő esetében túl alacsonynak nevezi.

A Vonovia áthidaló kölcsönt vesz fel a Deutsche Wohnen részvényeseinek kifizetéséhez, amit az ügyletnek az év második felére várható lezárásakor részben egy nyolcmilliárd euróra tervezett értékpapír-kibocsátással refinanszíroz. Hogy erre valóban szükség lesz-e, az nagyban függ attól, megkapja-e a fúzió az Európai Bizottság jóváhagyását. A pozitív elbírálás mellett szól a Scope hitelminősítő szerint, hogy a két cég működési területében az átfedések nem jelentősek. Berlin helyzete ebből a szempontból különleges, ott az elszabadult lakhatási költségek megfékezésére a helyi parlament tavaly gyakorlatilag befagyasztotta a bérleti díjakat, ám ezt a döntést a német alkotmánybíróság a tavasszal megsemmisítette. A főváros bérlakás-piacát a Deutsche Wohnen uralja, amely most a Vonoviával közösen vállalta, hogy az esetleges társadalmi ellenkezés leszerelésére három éven át legfeljebb évi egy-egy százalékkal emeli a lakbért, a rá következő két évben pedig csak az inflációt érvényesíti a tarifákban.

Megjegyzendő, hogy két társaság kokettálása nem új keletű, 2016-ban a Vonovia 9,9 milliárd eurós felvásárlási ajánlatát a Deutsche Wohnen akkor ellenségesnek minősítette, nemet mondva a közös jövőre – emlékeztet a Reuters.